A félelmetes orosz hadsereg immáron kétszer bukott el Kijevnél. 1941-ben négy hét alatt nem sikerült megvédenie a németekkel szemben, 2022-ben pedig négy hét alatt támadóként sem birkóztak meg az ukrán fővárossal. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni!
forrás: ua.igotoworld.com
Gyakorlatilag a konstantinápolyi kapu másolata, Kijev Aranykapuja (Золоті ворота) az egyik leghíresebb építészeti látványosság, ami a 11. századi város erődítmény része volt. Az építményt a középkorban lebontották, de a szovjet hatóságok 1982-ben teljesen újjáépítették, bár az eredeti kapukról egyetlen kép sem maradt fenn.
A város északi negyedében húzódik a Mezhyhiria rezidencia (Межигір'я), ahol Viktor Janukovics egykori elnök élt, ma már egy múzeum, amely Janukovics luxus életmódját mutatja be. Korábban 1935-től állami kormányzati rezidencia volt, először a Szovjetunió Kommunista Pártja, majd a független Ukrajna alatt egészen 2007-ig. Ukrán hírszerzési források szerint Janukovics a fehéroroszországi Minszkben várja, hogy egy sikeres orosz invázió után visszaállítsák a Kremlből irányított hatalmát.
forrás: Wikipedia
Vegyük be Kijevet az Andrejevszkij negyeden (Андріївський узвіз) keresztül, amely a Podilszkij kerület legrégebbi és legszeretettebb utcája. A kijevi Montmartre lejtőjén rengeteg kis kézműves árus, boltocska és kávézó van, ami nem véletlenül kapta így ezt az elnevezést.
forrás: Wikipedia
A Dnyeper jobb partján magasodik az aranykupolás Szent Mihály-székesegyház (Михайлівський золотоверхий монастир). Az épület külsejét a 18. században építették át ukrán barokk stílusban, a belső viszont megőrizte a romantikus bizánci jellegét. Az 1930-as években az orosz kommunisták az eredeti székesegyház pompás belsejét moszkvai épületeikbe lopták át, majd az egészet felrobbantották, de Ukrajna 1991-es függetlenedése után újjáépítették és 1999 óta ismét látogatható.
forrás: Wikimedia
Az Ukrajna elnöki hivatalával szemben áll a szecessziós Horodecki-ház (Будинок з химерами), ami 2005 óta elnöki rezidenciaként szolgál a hivatalos és diplomáciai szertartásokhoz. A lengyel építész, Władysław Horodecki egyedi építészeti stílusa kivívta a kijevi Gaudí elnevezést az egzotikus állatokat és vadászjeleneteket ábrázoló díszítésével.
forrás: Wikipedia
Sokan várhatták, hogy a kijevi csirkemell mikor lép a porondra, de rossz hírrel kell szolgálni, mert az ikonikus főétel helyett a kijevi tortát (Київський торт) fogyasszuk el. Nem véletlenül, mivel a különböző módon elkészült szeletben a két légies habcsókot és a piskótát vajkrémes töltelék fogja össze, tetején csoki mázzal, amit aprított mogyoró zár le. Ki ne lenne oda érte?!
forrás: tripadvisor
Az ezer évvel ezelőtti földalatti Pecserszka Lavra barlangkolostorban (Печерська лавра) mumifikálódtak az ukrán szerzetesek, akik a kolostor két oldalán elhelyezve egy-egy üvegfal mögött várják a látogatókat. Az ortodox keresztények úgy hiszik, hogy a Pecserszka Lavra Jeruzsálem után a második legfontosabb vallási zarándokhely. Nem volt elég, hogy 1990-ben az UNESCO a közeli Szent Szófia-székesegyházzal együtt felvette a világörökségi listára, 2007-ben Ukrajna hét csodájának egyike is lett.
forrás: Wikipedia
A rozsdamentes acél Anyaföld szobor (Батьківщина-Мати) egy monumentális női alakot ábrázol, mely kardot és pajzsot tart a kezében, és amelyet egy 40 méteres kúp alakú talapzatra emeltek. A teljes szobor magassága 62 méter az aljától a kard hegyéig, a talapzattal együtt viszont mintegy 102 méter magas. A mai Kijevben a szobor továbbra is ellentmondásokat szül, egyesek azt állítják, hogy le kellene bontani és az anyagát funkcionálisabb célokra kellene felhasználni.
forrás: twitter
Aki nem olvasta Ukrajnáról szóló I. részt, az ne hagyja ki, mert meglepő dolgokat talál vidéken is: