Hogy mi maga Amszterdam? A Singelgracht vízi út határolja az egész városközpontot és ezen belül húzódik a Grachtengordel csatorna negyed, ami itt nagyon nem arra a csatornára utal, mint Budapesten! Ezek a 17. századi csatornák 2010 augusztusában felkerültek az UNESCO Világörökség listájára, amik délkelet felé vezetnek az Amstel folyóba. A város neve az Amstelredamme-ből származik, amely a város eredetére utal egy gát körül az Amstel folyó partján. 2 méterrel a tengerszint feletti város körútjait a 165 csatorna (gracht) alkotja, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így közel 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő 1200 híd kapcsol össze egymással, így méltán nevezhetik a vizek városának, az Észak Velencéjének.
Ahogy a fővárosának a csatorna, úgy egész Hollandiának a tulipán, a fapapucs és a szélmalom a jelképe. Utóbbiakat élőben főként vidéken találod meg, de még érdekesebb látnivalókba is betekintést nyerhetsz a zászlóra kattintva >>>
Hollandia nagyságát a tengeri kereskedelméből nyerte, ezért vessük bele magunkat Amszterdamba, ahol a Nemzeti Tengerészeti Múzeum mellett dokkol a VOC (Vereenigde Oost-Indische Compagnie) Schip Amsterdam, a Holland Kelet-indiai Társaság egyik teherhajójának feltűnő másolata. Az első ázsiai útja során 1749-ben Texel szigetétől csak az angol partokig jutott, mivel Hastings város közelében egy viharban a hajó kormánya letört, majd az egész elsüllyedt. A 17. és 18. században az ehhez hasonló hajókkal olyan árukat szállítottak a nyolc hónapig tartó úton Ázsiából Európába, mint a fűszerek, porcelán, tea, selyem és textíliák. Az 1980-as években a régészek tárták fel, majd később ezt a replikát készítették belőle.
A Centraal Station impozáns épületénél kezdődik a Damrak sugárút, aminek a keleti oldalán a tipikus amszterdami házak közvetlenül a vízből nőttek ki. Az Amstel folyó 1845-ig tovább is kanyargott, de feltöltése után különösen a villamosok számára vált fontos úttá. Utolsó pillanatban még mindig dönthetsz úgy, hogy nem bringával, hanem egy innét induló sétahajózással fedezed fel a várost.
A másik végén, a Dam téren mindenképp megér egy pillantásnyi időt a Királyi palota (Koninklijk Palace), az Újtemplom (Nieuwe Kerk) és a világháborús Nemzeti Emlékszobor (Nationaal Monument), de mindegyik épületet felülmúlja az egykori amszterdami főposta, ami jelenleg a Magna Plaza elegáns bevásárlóközpontja. 1895-1899 között neogótikus és neoreneszánsz stílusban felhúzott épület 1974. július 9-e óta holland nemzeti műemlék és a 100 legjobb holland örökség része.
Anne Frank naplójáról vagy a belőle készült filmről biztosan sokak hallottak már, de egy séta alatt nem tűnik fel a Házuk (Anne Frank Huis), amiben családja bujkált a háború alatt. Az utca frontja teljesen beleolvad a környező épületek rendjébe, de a konkrét épület még mindig megbúvik mögötte. Egy modern múzeumi komplexumon keresztül lehet ma már ebbe bejutni, de hogy miért tilos bent a fotózás, az csak a személyes felkeresés után derülhet ki. Egy biztos, hogy az egyik legnépszerűbb turista látványosság, mivel csak előre foglalt jeggyel lehet bejutni, hogy meglásd az elhúzható szekrény mögötti rejtekhely titkát.
A világ egyetlen vízen úszó virágpiaca a Singel csatornán található Bloemenmarkt. A százötven éves piac egész évben üzemel, ami egzotikus növényeket, cserepes és vágott virágokat, de rengetegféle magot és hagymát is kínál. A városba látogató turistáknak a legkiválóbb souvenir kínálatot adja, ahol a kertünk tervezésével is órákat el lehet tölteni.
Aluminiumbrug egy felvonó híd Amszterdam központjában, ami 1956-ban onnan kapta a nevét, hogy legutolsó változatát alumíniumból készítették, mert az előző vasszerkezet elrohadt. A Magere Brug (Karcsú híd) egy kettős felvonóhíd az Amstel folyón, ami 2002 óta nemzeti műemlék. Az évszázadok során több híd kötötte itt össze a két partot, a mai változat 1934-ben készült el, aminek minden kövét egy elegáns fehér faburkolat mögé rejtették. Vidék szerte az ilyen felnyitható, viszont egy pilléres hídhoz hasonló szerkezeteket találhatunk.
De Hollandiában mi ez a narancssárga?! A narancsőrület (Oranjegekte) egy olyan jelenség a hollandoknál, amely jelentős sportesemények, különösen nemzetközi labdarúgó-bajnokságok, Forma-1-es nagydíjak és a király születésnapját ünneplő Koningsdag idején válik tömegessé. A narancssárga ruházat, például pólók, sapkák és sálak viselésében nyilvánul meg, ami a holland királyi család, az Oránia-Nassaui-ház (Huis van Oranje-Nassau) hagyományos színéből ered.
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook és Instagram oldalát, ahol extra tartalmakat is találsz:
