A potsdami és berlini paloták és parkok részeként a porosz Versailles 1990-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Nézzük is meg, milyen világtörténelmi események zajlottak ezen díszes színfalak mögött!
A titkos Wannseei konferenciára 1942. január 20-án került sor a berlini Villa Marlier-ben, amelyen Hermann Göring parancsára Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer, Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer >Bővebben az SS-ről>>> és több más náci lefektette az úgynevezett zsidókérdés végső megoldásának, azaz az európai zsidók népirtásának szervezeti alapelveit. Heydrich által létrehozott Nordhav Alapítvány alapszabályának előírt célja volt az SS és a rendőri személyzet számára ingatlanok megvásárlása és fenntartása, amelynek egyik legfontosabb pénzügyi tranzakciója 1940 novemberében történt, amikor ezt a villát megvásárolta. A konferencia egyik dokumentuma szerint 11 millió fős európai zsidóság között 742.800 magyar zsidó kérdéséről is itt döntöttek.
A Berlin és Potsdam között a Havel folyón átívelő Glienicke híd köti össze a két várost, aminek eredeti neve Kaiser Wilhelm híd. A német felosztás időszakában a Glienicke híd világszerte hírhedtté vált, 1962 és 1986 között háromszor cseréltek ki magas rangú kémeket mindkét katonai táborból. Tom Hanks főszereplésével A kémek hídja c. filmben is megörökítik a történelmi pillanat egyikét. 2012 óta a híd közepén bal és jobb oldalon egy-egy fémszalag emlékezik a régi határra és a kettéosztás feloldására. A berlini fal leomlása után egy nappal, 1989. november 10-én a hidat újra megnyitották a nagyközönség előtt, így ma már Berlinből észrevétlenül átjuthatunk Potsdam mesés kastélyaihoz.
A Cecilienhof palotát 1913 és 1917 között a Hohenzollern családhoz tartozó utolsó német császár és porosz király, II. Vilmos császár fiának építtette angol Tudor stílusban. A koronaherceg és a hercegnő kívánságainak megfelelően angol vidéki birtokok stílusában tervezett épületet, Cecilie koronahercegnő szüleinek vadászkastélya ihlette, aminek a külső homlokzatán tégla és favázas elemek dominálnak. Cecilienhof a világtörténelemben a potsdami konferencia helyszíneként vált ismertté, ami 1945. július 17. és augusztus 2. között zajlott. Azóta egy ötágú szovjet csillagot ültettek piros virágokból a Becsületbíróság gyepére. A potsdami konferencia alatt a nappalit konferenciateremmé alakították át, ahová a 3 méter átmérőjű kerek asztalt kifejezetten a tárgyalások számára gyártotta a moszkvai Lux bútorgyártó cég.
A győztes szövetséges hatalmak állam- és kormányfői, Harry S. Truman, Clement Attlee és Joszif Sztálin, valamint delegációik ültek le mellette. Mind a négy hatalom, az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország a megszállási övezetén belül politikai cselekvési szabadságot kapott. Németország esetében megállapodtak a 4D-ről: denácifikáció, demilitarizáció, demokratizáció és decentralizáció.
A potsdami megállapodás legfontosabb döntései közé tartozott Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország német lakosságának kiutasításának legitimálása, amelyet „rendezett és humánus módon” kellett végrehajtani. Megállapították Lengyelország közigazgatási szuverenitását az Odera és a Neisse folyóktól keletre fekvő német területek felett. Azt is kimondták még, hogy a győztes hatalmak az ipari létesítmények lebontását tekintették a jóvátétel fő formájának. A konferencia során Truman telefonon adta ki az utasítást az atombomba ledobására, ami Hirosimát megsemmisítette.
A Sanssouci (francia gondtalan szóból) palota a porosz királyok egykori nyári rezidenciája a potsdami parkban. Az egyszárnyú, tizenkét szobás komplexumot Nagy Frigyes építtette 1745 és 1747 között rokokó stílusban. A Sanssouci híres kerti látképe azután jött létre, hogy Nagy Frigyes úgy döntött, teraszos szőlőültetvényt hoz létre a Bornstedt-dombság déli lejtőjén. Talán a legérdekesebb helysége az alapból sárga, de színes, szobrászati fafaragásokkal díszített Voltaire-szoba, amelyek virágokat, gyümölcsöket, cserjéket és állatokat ábrázolnak. Járjuk körbe a belsőt >klikk>>> is, hogy ki, hogyan tudja ezt a pompát befogadni.
Az itt tartózkodása alatt Nagy Frigyes nagyra értékelte a Kínai teaház meghitt hangulatát, amely egy fantáziavilágba repítette. A játékos rokokó pavilon valószínűleg a kínai stílus legismertebb fennmaradt példája, amely a 18. században Európa-szerte formálta az udvari kultúrát. A kínai stílusa kevéssé tükrözi a korabeli Kínát, inkább az európaiak elképzeléseit mutatja be róla. Mesebeli jelmezekbe öltözött zenészek, teázók és aranyozott pálmafákat formázó oszlopok célja, hogy azt a benyomást keltsék, mintha nem is Európában lennénk.
A Narancsház (Orangerieschloss) egy történelmi, reprezentatív kert főleg citrusfélék számára, a téli hónapokban hét szobájában a palota teraszairól származó cserepes növényeket helyezték el. Az egészen lenyűgöző mediterrán kert hatására el sem hiszi az ember, hogy Németországban mászkál. II. Frigyes, aki egész életében a barokk és rokokó stílusokat részesítette előnyben, két évtizeddel a Sanssouci-palota átadása után építtette a még fényűzőbb Új Palotát (Neues Palais) a park nyugati részén, de ez már sajnos nem fért bele az időbe…
Hasonlítsuk össze a fényűző építészetet a sokkal emberközelibb Hundertwasser házakkal:
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:
További extra fotókért klikkelj ide:
Úticél kereső:
