Egy II. világháborús film szinte elképzelhetetlen orosz Katyusa és T-34 tank, az amerikai Sherman tank és Jeep, az angol Spitfire vagy a német Opel Blitz teherautó nélkül. Ilyen forgatásokhoz is járműveket biztosít a német Hartmannsdorfban található Sächsische Nutzfahrzeugmuseum (Szász Haszongépjármű Múzeum), mellette pedig a nálunk is népszerű szocialista járműveket: Barkast, Roburt és Ifát is bemutatja.
Az Adam Opel AG által 1930 novemberében bemutatott három tengelytávú, 1,5 – 2,5 tonna közötti hasznos teherbírású teherautókra a 40 éve Opel kerékpároknál használt Blitz nevet választották, ami a nálunk elterjedt veterán 28-asokhoz voltak hasonlóak. 1934-ben a könnyű egytonnás teherautókból négy alapváltozat, a közepes, két-két és fél tonnás teherautókból pedig tizennégy változat készült. A korábban felfedezett Blitzeket >ITT>>> találod meg.
1940-től a 3 tonnás Opel Blitz 3,6-36 volt a standard teherautó a Wehrmacht számára a hátsó meghajtású Blitz S (Standard) és négykerék-meghajtású Blitz A kiveitelben. Ez a teherautó volt a német hadsereg legsikeresebb kísérlete arra, hogy szabványosítsák gépjárműállományukat. 1939-re bár törekedtek arra, hogy kategóriánként legalább egy-kettő szabvány tehergépkocsi álljon rendelkezésre, azonban ezt a tervet nem sikerült tökéletesen megvalósítani, mivel a Blitzek mellett számtalan más német, majd 1939 után zsákmányolt tehergépjármű igyekezett kielégíteni a hadsereg igényeit.
Miután 1944. augusztus 6-án egy brit légitámadás megsemmisítette a brandenburgi Opelwerk üzemet, újjáépítették, de a termelés már nem indult be ismét. A oroszok a leszerelt gépeket a Szovjetunióba szállították és az összes gyárépületet lebontották. Albert Speer fegyverkezési miniszter utasítására 1944 augusztusától a háború végéig a három tonna hasznos teherbírású Blitz S-t csak a mannheimi Daimler-Benz üzemben gyártották, Mercedes L 701 megjelöléssel.
Felépítményének érdekessége, hogy a legtöbb vezetőfülke acélból, teste pedig fából készült. A késői gyártású példányai pedig az acéltakarékosság jegyében szinte teljesen fából építették préselt papírból készült fülkével. A háborús készülődésre való tekintettel elkezdtek tervezni egy erősebb járművet, a kétkerék-meghajtású Opel-Biltz 3,6-36-ot, aminek a fogyasztása úton 25 liter, terepen viszont 35 liter/100 km volt.
A 4x4-es Allrad változatnak még nagyobb volt az étvágya, mivel közúton 30 litert, terepen 40 litert/100 km is fogyasztott, annak ellenére, hogy a német üzemanyag készletek a végüket járták. Egy másik érdekes pont az volt, hogy az Opel és a GM teherautók közössége a Wehrmacht számára előnyös volt, mivel Észak-Afrikában lefoglalt amerikai GMC teherautók alkatrészeit újra felhasználhatták a Blitzeken.
Végül az utolsó 467 darab közepes teherautót az Opel szerelte össze Rüsselsheimben, mígnem a gyártást 1954-ben leállították. Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook és Instagram oldalát, ahol extra tartalmakat is találsz:
További extra fotókért klikkelj ide:
