1. rész: Buda 

Tudnál három mondatot most kapásból mesélni a Mátyás-templomról? Meg tudnád mondani, hogy miért pont a Sándor-palotában lakik a köztársasági elnök? Egyáltalán ismered a csodás fővárosunkat? Lehet, hogy érdemes végig olvasnod akkor a Budapestről szóló 2 részes cikkemet! Utazásaim során az Azori-szigeteken (katt rá és olvashatod) éreztem először, hogy a helyiek mennyire imádják a szülőföldjüket. Ezek után elgondolkodtam, hogy milyen viszonyom lehet nekem és sok honfitársamnak szeretett hazánkhoz. Vidéki szülöttként csak-csak jobban éreztem, hogy mennyire vagyok lokálpatrióta, de a városba költözve ez valahogy a szürke hétköznapokkal ellaposodott. Borzasztó, hogy mennyire megszokottá vált, hogy minden nap láthatom az Országházat vagy a talán legszebb Szabadság-hidat. Kérem szépen ezzel a viszonnyal is foglalkozni kell, mint egy párkapcsolattal! Budapest, szeretlek!

Egészen visszanyúltam főiskolás élményeim egyikéhez és eldöntöttem, hogy BKV-val járom be az összes látnivalót. Lógni a trolin vagy a villamoson? Azon kaptam magam, hogy a zsebemben egy BKK havi bérlettel, halál nyugodtan süvítek a legújabb fekete-fehér pandával. Kifejezetten szeretem, ha egy régi forma visszatér modern változatban! Szuper lett, bár kívül a szememet megütötte az elváló, hézagkitöltő sziloplaszt, belül pedig akár a legújabb metró trend.

Mindenkinek ajánlom a BKK bérletet, legalább olyan nyugtató a hatása, mint a valeriananak! Ha már a régiségekről van szó, akkor rátettem még egy lapáttal. Régóta ki akartam próbálni a BKV és a BKK által közösen üzemeltetett nosztalgiajárműveket: az egyik leglátványosabb hajójáratot, a több mint 100 éves villamosokat és a cabrio Ikarus 630-at. Nem is volt kérdés, hogy a Hófehérke nosztalgia hajóval kezdek neki az utamnak!

1895-ben épült ez a gőzüzemű csavaros személyhajó, amit eredetileg Margitszigetnek neveztek el egy üveg pezsgő társaságában. A több mint 25m hosszú hajó törzset 1956-ban is átépítették, majd az évek során még többször, végül 2003-ban kapott egy korszerű motort. Ausztriában is szolgált, de megjárta a Balatont is. A fedélzetéről megpróbálom bemutatni a történelmi városnegyedünket. Ilyen pazar a látvány a Dunáról:

Széchenyi lánchíd

Hajóm a Jászai Mari térről indult és a Margit hídtól már csodás látványt nyújt Budapest első hídjának kecses sziluettje. A Lánchíd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, majd 1839-ben kezdődhetett el klasszicista stílusban az építése. Eleinte szinte csak ellenzői voltak a hídnak, mivel tartottak a híd alapjának kimosódásától, összeomlásától és a magyar mérnökök sem rendelkeztek ehhez kellő szaktudással. A kivitelezését a skót származású Adam Clark vezette, 1849-ben Haynau adta át a nagyérdeműnek a pompás hidat. Széchenyi nem igen élvezhette az előnyeit, mert a munkálatok alatt egyszer beleesett a Dunába, így ezek után többször már nem lépett rá. A II. világháború alatt a németek kivonulásuk jeléül felrobbantották maguk mögött. Legutóbb 1986-88 között újították fel.

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. Meg is érkezik a hajóm a vár lábához, ahonnét már csak fel kell valahogy jutni. Miért is ne tegyük ezt meg a Siklóval? Budavári Sikló 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. Clark Ádám teret köti össze a Szent György térrel. Eleinte gőzgépek vontatták fel a háromszintes kocsikat, de a II. világháború alatt szinte teljesen elpusztult, majd 1986-ban egy átfogó rekonstrukció után adták vissza a forgalomnak.

Budavári Palota

Budai Várnegyed 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek. Már a középkorban is jellemző volt, hogy Magyarország nem kapott segítséget a hatalmas tatár sereg előretörése ellenére sem a pápától, sem a francia királytól, de a német-római császártól sem. IV. Bélának nem volt más hátra, minthogy Trogirba meneküljön. 1242-ben a király a tatárok kivonulása után kezdte a budai Várhegyen egy új és erősebb vár építését. Pár évvel később a pesti lakosságot telepítette át a vadonatúj épület együttesbe. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a királyi udvartartás mikor költözött ide Esztergomból, de 1255-ben át lett költöztetve a pénzverde és 1256-ban IV. Béla az esztergomi királyi várat átadta az érseknek véglegesen. Egyik legszebb kilátás a Budai királyfi és pesti királykisasszony kilátókő-szobortól nyílik a várra:

1541 és 1686 között a törökök meglehetősen leélték a Várnegyed épületeit és a Habsburg seregeknek is csak robbantásokkal sikerült visszaszerezni, így szinte teljesen megsemmisült. Az addig gótikus stílusú palotát inkább már barokk stílus jegyekkel húzták fel újra. 1715-ben bővítették egy kisebb barokk kastéllyal, majd a 19. sz. végén Ybl Miklós tervei alapján épült hozzá egy hátsó szárny. Utoljára Mária Terézia nyúlt a Duna felé néző homlokzathoz és építtette rá a barokk-neobarokk kupolát. A II. világháború során lebombázott részeket egészen 1963-ig állították helyre. Az átrendezések során kapott otthont a déli szárnyban a Budapesti Történeti Múzeum, nyugati felében az Országos Széchenyi Könyvtár, a Duna felé néző épületben pedig a Nemzeti Galéria. Nézzük is az egykori Vár legrégebbi részeit:

A budavári nagy rondella kör alakú bástyája a budai Várhegy déli lejtőjét védte az egykori védműrendszer rekonstruált része, amit 1950-es években állítottak helyre. Hozzáépített kaputornyával (Lihegő kapu) és a szomszédos Buzogánytoronnyal együtt azóta a budai városképhez tartozik. A Buzogánytorony a Tabánból a Palota felé vezető Ferdinánd-kapu mellett áll. Dél-nyugati felében ékeskedik még a Fehérvári rondella (Kászim pasa bástyája) a Görgey szoborral.

A Palotából a barokk Habsburg kapun át jutunk a Szent György térre, ami a középkorban is fontos helyszín volt, egyrészt itt fejezték le Hunyadi Lászlót, de állítólag innét indult ki a Dózsa György-féle parasztfelkelés is. Híres épületei a Karmelita kolostor, a Sándor-palota és az egykori Honvéd Főparancsnokság.

Sándor-palota

Pontosan a Váralagút felett helyezkedik el, ami a korabeli Trencsén vármegyéből származó Sándor család tulajdona volt. Később a Metternich hercegi családdal is összeszűrték a levet. Pollack Mihály tervei alapján 1806-ban adták használatba ezt a fényűző kis családi házat. Szabadságharcunk után a kormány vásárolta meg a mindenkori miniszterelnök rezidenciájának, mivel igen reprezentatív épületnek számított. A II. világháborúban az ingatlan szinte teljesen megsemmisült, majd csak 2002-ben kaphatta vissza eredeti pompáját és 2003-tól lett a köztársasági elnök rezidenciája.

Elég vagány lenne tovább hajózni, de a Dísztéren sajnos nincs megfelelő merülő mélység. A Szent György tér felől, ha a Szentháromság tér felé andalgunk, akkor ott egy- és kétemeletes régi mézeskalács lakóházakba futhatunk. A Várban is, de a városban is olyannyira elterjedt a székely eredetű kürtőskalács, hogy a külföldiek már azt hihetik, hogy ez a legmagyarabb édesség! Különböző szóratokkal lehet megbolondítani, de itt is lehet már kapni az új őrületet, a fagyival töltött kürtőst.

Tárnok utca

A 14. szám középkori kereskedőházának sok részletét megőrizte az épület, amely ma vendéglátásra szolgál. Első látásra a Budán ritkaságnak számító, festett, mintás homlokzata tűnt fel, ami pl. cseh középkori városokban hétköznapinak számít. A 16. század elején készült mintákat a II. világháború ostroma után találták meg a vakolatrétegek alatt. Az épület földszintjén egykoron üzlethelyiségek kínálták a portékát, ezek egyik árukiadó ablaka maradt fenn. Az íves boltozatok és barokk ablakok a 18. század elején készültek. A 16. számban is üzletek funkcionáltak, amin szintén látszik, hogy nem egy modern vasbeton épület, hanem egy maradandó régiség. Az Anna utca felé néző homlokzatán láthatunk több középkori részletet.

Anna utca

A Tárnok utca sarkán található egy színes, egyemeletes lakóház, gótikus nyíláskeret részletekkel, a földszinti helyiségben pedig középkori falmaradványokkal. Az egykori Arany Sas Gyógyszertár Tárnok utcai bejárati ajtójának ma is látható keretezése 1780 körül készülhetett. A ház homlokzatát klasszicista stílusban építették át 1820 körül, viszont a barokk szoborfülkéje megmaradt.

Szentháromság tér

1694-ben határozták el egy Szentháromság-emlék felállítását, a lakosságot ekkoriban rendszeresen pusztító pestisjárványok elleni védekezés céljából, illetve az azok megszűnése miatti hála jeléül. A térről nyíló hasonló nevű utca 2. szám alatt áll az 1692-től épült, barokk Régi budai városháza, a látványos sarokerkélyével.

Mátyás-templom

A teret ékesíti az egész világon műremekként helytálló Nagyboldogasszony-templom. Itt koronázták meg Ferenc Józsefet és Sisit. Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben, IV. Béla a tatárjárás után háromhajós bazilikává építtette. Nagy Lajos király a 14. században gótikus csarnoktemplommá alakíttatta. Hunyadi Mátyás alatt élte a fénykorát, mivel 1470-re megkapta az elegáns harangtornyát. Az egész veszendővé vált, amikor a törökök dzsámivá alakították, később tűzvész pusztította, végül villám sújtott le rá. A világháború erősen megviselte, az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el és 2015-re véglegesen elkészült a teljesen felújított templom. Egész báját a tetőn látható Zsolnay cserepek adják meg igazán! Ennek hangulatából már csak az 1994-ben a Halászbástya felőli részen történt robbantás vehetett el.

Halászbástya

1902-re készültek el a neoromán kilátóteraszok, csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte, azonban valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta nevét. 1987 óta világörökségi helyszín.

Hess András tér

Haladjunk is tovább a Bécsi kapu felé, a téren találjuk Budapest talán legrégebbi építményét, ami még ma is áll. Vörös Sün Ház a középkorban a Vár egyetlen fogadója volt, majd piros lámpás szolgáltatást is nyújtott, mai épülete az 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki. A térről nyílik a Fortuna utca, a szépen felújított házaival, ami České Budějovice hangulatát idézte vissza, amiről a Szilveszter Český Krumlovban c. cikkben olvashatsz is.

Várkert Bazár

A Vár egyik végéből a másikba a Tóth Árpád sétányon tettem egy kis kitérőt. Higgyétek el, megéri, mert nem csak a dunai látkép csodálatos a másik oldalon. Visszaértem a Budavári Palotához, amelynek keleti oldalán több lejáratot alakítottak ki a Bazár felé, a lustább turisták még mozgólépcsőn is közlekedhetnek. Én inkább a hangulatos szűk sikátorokon keresztül jutottam le. Ybl Miklós tervei alapján 1883-ra épült fel ez a neoreneszánsz remekmű, ami a Világörökség része. Egyes stíluselemeiben, de hangulatában mindenképp hasonlít a Plaza de Españához, amiről a Sevilla, ahol már télen tavaszodik! c. cikkben olvashatsz! 1961-től itt adott helyet a Budai Ifjúsági Park a híres koncertjeinek és rendezvényeinek, mindaddig, míg 1984-ben bezárták, mert életveszélyessé vált. Több éves felújítási munkálatok után 2014-ben többször is visszakaphatta a nagyközönség. Északi- vagy a déli Bazársor a neoreneszánsz kerttel, mind szájtátós látnivalók!

Citadella

A Várból számos lehetőséggel átjuthatsz a Citadellára, most mindenki egy kis szabad kezet kap. A Gellért-hegyen álló fellegvárat a Habsburgok emelték az 1848-49-es szabadságharc leverése után a pesti lakosság megfélemlítésére. Hivatalos célja viszont, hogy egy erődöt építsenek, ami a külső ellenségtől védi meg a várost a 12-16 méter vastag falaival. Mára viszont Budapest egyik legszebb kilátójául szolgál, innét készülhetnek a legvagányabb szelfik.

Erzsébet-kilátó

Másik legszebb kilátó viszont közkedvelt zöldövezeti kirándulóhely és egyben a főváros legmagasabb pontja, már az odajutás is felér egy kisebb túrával. Ha innét a Citadellától akarunk átjutni, ajánlom a nosztalgia járatok közül a Termál villamost, amivel eljuthattok a Városmajorig, onnét fogaskerekűvel a Széchenyi-hegyre, a Normafától pedig egy felújított úton sétálhatunk célunkig. Aki fokozni akarja az élvezeteket, az Zugligetből a Libegővel is feljuthat! 1910-ben adták át az elkészült neoromán kilátót, amit Sisiről neveztek el, aki 1882-ben járt is a hegyen.

Tropicarium

Egy ilyen mértékű történelmi utazást mindig meg kell fejelni egy könnyedebb témával, ami nem kevésbé látványos, sőt! Így tettünk Monte-Carlóval csak nyerni lehet cikkünkben is, amikor meglátogattuk a Musée Océanographique-ot. A Camponában lévő fedett állatkert bemutatja az édesvizek és a tengerek halvilágát és a trópusok élővilágát is. A fikusz és a különböző pálmák megadják az alaphangulatot. A cápáknak is finom sós vizet itt helyben állítják elő több tonna sóból. Esőerdőben sétálhatunk aligátorok társaságában, megleshetjük egy alagútban alulról a cápákat, de akár rájákat is simogathatunk a medencéjükben.

Most egy pillanatra megszakítjuk utunkat, nem árt kifújni magunkat, olvasd el majd a 2. részt (katt rá) is! Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!

http://szerencsekeksz.uw.hu/ szerencsekeksz