A Szaharában sokak számára semmi sincs és mégis milyen tiszteletet parancsoló! Szinte letaglóz a nagyságával, szélsőségeivel és az erejével. Filmek is nyújthatnak ilyen élményt, de ahhoz hogy megérezd ezt a nagyszerűséget, egyszer látni kell a nagy homoksivatagot. Szerencsére nekem megadatott a lehetőség, viszont kissé zavartan éreztem magam, amikor a homokdűnék között tevegeltünk a szakadó esőben. Abban az évben talán csak aznap esett! Ezek a szélsőségek hazánkban nem kaphatók el, viszont a homok, az ott lapul a Duna-Tisza köze növényzete alatt, sőt néhol elő is bukkan. Némi szélsőség nálunk is fülön csíphető, mivel a „sivatagos” vidék közepén, mint egy zöld oázis bújik meg egy lápvidék. Ha pedig a Dunán átkelünk, pár kilométer autózás után már Arizona vörös sziklái között érezhetjük magunkat.

Magyar homoksivatag

Az emberek kizárólag a forrósággal társítják a sivatagot, pedig Mongólia és Kína határán a Góbi sivatag a mérsékelt égövben található! Hazánkhoz viszonyítva keményebb telekkel és sokkal tikkasztóbb nyarakkal. Közép-Európa egyik legnagyobb területű homokvidékének középső részén találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi homokdűnéi. A kiskunsági buckavidék az ős-Dunából származó folyami homokos üledékéből keletkezett és a jellegzetes ÉNy-DK-i irányú buckasorait a szél alakította ki. A folyamatosan vándorló homokbuckák mára Közép-Európában egyedül csak itt maradtak fenn! Ilyen sivatagos területről olvashatsz még a korábbi Toszkán táj: ilyen a mesében sincs! (katt rá) c. cikkben is .

A térség fő természeti értéke a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult kötött futóhomok felületek és a két szabadon mozgó futóhomok felszín. A kiskunsági homokdűnék nagy részét száraz homokpusztai gyep uralja a talajon élő mohákkal és zuzmókkal, körülötte pedig borókás erdőtársulásokkal. Egészen mediterrán hangulatot kölcsönöznek a tájnak a mindenhol szaladgáló gyíkok. A területen ezek mellett megfigyelhetőek a tájra jellemző fajok (homoki árvalányhaj, homoki kutyatej, mezei üröm, fehér nyár) visszatelepülése is. Májusban virágzik a homoki árvalányhaj, mely az összes buckát légiesen beborítja. A fokozottan védett terület látogatási lehetőségeiről tájékozódj a KNP honlapján!

Mesebeli mocsárvilág

Egy keveset kell csak autózni és a sivatagi tájunk élénkzöld oázissá változik! Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található Selyem-réti tanösvény a jellegzetes Duna-Tisza közi homokos talajon kialakult  lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Ócsai Tájházában lehet megvenni a tanösvény tájékoztató füzetét, viszont nem éreztük a helyi vezetőség részéről a szívélyes fogadtatást, így saját magunk vágtunk neki a felfedezésnek.

A jól járható földút mindkét oldalán fantasztikus láprétek és láperdők húzódnak. Leginkább égerfák állnak a vízben, a trópusi mangrove erdőre hajazva. A víz alatt lévő tőzegréteg adja a már-már fekete színt, amiben felejthetetlen a tükröződő liget látványa. Az elhalt növényekből származó szerves anyag egész évben víz alatt van oxigéntől elzárva, így nem bomlik el, hanem egy sötét színű, nedvszívó tőzeggé alakul. A terület földrajzi elhelyezkedése és párás, hűvösebb mikroklímája is kedvez ennek a folyamatnak.

Az orchidea szerelmesei itt a paradicsomban érezhetik magukat, mert a hazai képviselői, a mocsári kosborból lehet elcsípni egy-két egyedet. Sajnos nem a kosbor virágzásakor jártunk ott, így a fotó nem messze készült onnét a DINPI őrszolgálat egy kedves munkatársa segítségével. Az év megfelelő szakaszaiban rengeteg vízi növényt láthatunk, egészen különleges benyomást nyújtanak, mintha az Amazonas őserdeiben járnánk a buja növényzet között.

A vörös Grand Canyon

Az egykori gánti bauxitbánya külszíni fejtése során kialakult vörös-sárga dombok igazi marsbéli tájat kölcsönöznek a Vértes hegység ezen részének. Gánton a karszttelepet 1926-ban nyitották meg és a ’30-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A II. világháború idején a német hadiipar használta ki a teljes kapacitását. A fénykorában öt helyen is bányásztak bauxitot, de a ’80-as évekre a telepek kimerültek és 1987-ben hivatalosan is megszűnt a kitermelés.

Az amerikai vadnyugatra hajazó tájon az uralkodó szín a téglavörös, de a sziklákon, falakon, kőfolyásokon elképesztő lila, sárga, fehér, fekete árnyalatokat találsz. Két lelőhelyet jártunk be és órákig el tudtunk volna molyolni a különleges részletek között, de jól esett még szimplán csak bámulni is a hatalmas salakos teniszpályát. Ezek az elképesztő színek nem a bauxit színéből, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres vagy sárgásszürke. A bauxit egy üledékes kőzet, ami az alumíniumgyártás alapanyaga, ennek során timföldet gyártanak, melynek egyik mellékterméke az ismert vörösiszap. Végül kriolit ásvánnyal keverik és elektrolízissel redukálják alumíniummá. Nem fárasztalak ilyen ipari cuccokkal, bűvöld el magad inkább a fotókkal!

Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!

Ha megjött a kedved egy hazai kiruccanáshoz, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok közül foglalj! Bővebben az Utazásszervezőben (kattints rá)!