Reggel elindulsz egy átlagos kirándulásra és úgy érsz haza, hogy megőrülsz a látottaktól! Ritkán adatik meg ez az érzés, de ma megesett, bezsebeltem egy medve sziluettjét a Pilisben! Futnál, kiabálnál, fújogatnád gázsprayvel? Lehet, hogy egyszerűen az egymás iránti tisztelet kifejezése segített?! Egy biztos, a lengyelországi Tátrában nem paráznak ennyire tőlük és nem szerepelnek napokig a hírekben. Együtt élnek, békében!
Korábban már jártam a Boldog Özséb-kilátón (katt rá) a volt párommal. Egy abszolút otthonülős típussal elindulni túrázni, halálra ítélt lépés. Kész katasztrófa volt végig hallgatni a Pilisre vezető kaptatós túrán a nyávogását. Most a nyugalom teljesen elöntött és átadhattam magam a természetnek, főleg, hogy az égvilágon senkivel nem találkoztam!
Pilisszántó felől lélegzetelállító a szerpentin túraútvonalon feljutni a Pilis legmagasabb csúcsára, most viszont Dobogókő felől közelítettem meg bringával. Google Maps ezúttal nem volt valami pontos, mivel szinte síknak tűnt az 5km-es megközelítés. Hát nagyon nem az volt, bár majdnem végig lezárt aszfaltút vezet a tetőig.
Egy cseppet lehangoló volt, hogy a fővárosban tombol a kánikula, itt pedig a déli órákban 25 fokban hűsöltem és más erre nem gondol. Jó reggelt! Már csak ezért is érdemes feljönni, a lélegzetelállító körpanorámáról nem is beszélve.
A csúcs tele van katonai beton műtárgyakkal, ez lehetne lehangoló is, nekem viszont egy letűnt kor maradványai voltak. Idejövet hatalmas erdőségben tekerhettem, a tetőn viszont megváltozott a növényzet, inkább izgalmas bokrossá és kövessé vált a táj.
Szinte elalélva a kikapcsolódástól gurultam vissza Dobogókő felé, amikor falevélzörgést hallottam a fák közül. Ami a szemem elé tárult, azt majdnem nem hittem el! Hirtelen átgondoltam, hogy még mindig a lengyel Tátrában vagyok-e, mert ott még elképzelhető lenne:
> > > MEDVE < < <
Ez nem igaz! A Pilisben vagyok és egy medvét látok?! Nem ijedtem meg, imádom még a vadállatokat is. Hiszek benne, hogy ha az állat megérzi a nem támadó jelleget, akkor nem lesz baj! Néztük egymást és elindult a sűrűbe. Kapkodtam a szaros gépem után és csak az alábbi képet tudom lekapni belőle? Hát ez nevetséges és őrülten csalódott vagyok, hogy egy vadon élő igazi nagyvadat nem tudtam lefotózni.
Lengyelországban számos helyen lehet találkozni medvére figyelmeztető táblával, lehet, hogy hazánkban is el lehet kezdeni ezeket gyártani? Egyre gyakrabban fordulnak elő hazánkban is, amire büszke vagyok, mert kezd helyreállni az érintetlen természetünk! A medvét nem sikerült lekapni, a képek a veresegyházi Medveotthonból származnak, hát ott jártamkor elég kettős érzelmek bolyongtak bennem az állatokat elnézve…
A Pilisi Parkerdőtől egy napra rá kaptam visszajelzést az észleléssel vagy nyomokkal kapcsolatban: "A blogon megjelent képet megvizsgáltuk, mely alapján az azonosítás nem volt lehetséges." Erre válaszban írtam: "Nem is érdekli, hol kellene pontosan megnézni? A kép alapján lehetne akár Tusnádfürdő külső is." Jött is a válasz az expedícióról többek közt: " A kérdéses területet kollégáink azóta már többször végigjárták. Azonban egyelőre a barna medve jelenlétére utaló egyetlen nyommal sem találkoztunk sem az ellenőrzés folyamán, sem korábban."
A csodás hazánkról viszont kapsz infókat és elképesztő képeket, ha a zászlóra kattintasz:
