A Bükkben egyre gyakrabban, de a Pilisben >>> vagy Nógrád megyében is hosszasan tanyáznak a medvék, így szakemberek szerint akár szaporulatra is lehet számítani, ezért érdemes lehet őket és környezetüket is jobban megismerni! Ebben segíthet két intézmény közös látogatói programkínálata, mivel a veresegyházi Medveotthon fókuszában a vadállatok, mentett állatok és az állatvilággal kapcsolatos tudásátadás áll, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben pedig elsősorban a növények változatosságára, az élővilágban betöltött szerepére vonatkozó ismeretek átadása a cél. Mindkét intézmény a biológiai sokféleség megőrzésének egyfajta szigete: „Noé bárkája”.

A közös program központi témáját a medvék adják, de nemcsak a Medveotthonban, hiszen a Botanikus Kertben >>> is találni medvékkel kapcsolatos látnivalókat, pl. számos növény visel medvéhez kötődő nevet. A gyűjteményben ezekre, és más, pl. mézelő növényekre irányítják rá a látogatók figyelmét, információs anyaggal kiegészítve, hogy a honos és külhonos flóra „medvés” növényeit, illetve kultúrtörténeti vonatkozásaikat egy tematikus séta keretében is megismerhessék.

A medve és a méz szinte kézen fogva vonul végig nem csak a gyerekek tudatában, így a kertben sem maradhatott ki, hogy egy hársfát szemügyre ne vegyünk. A leginkább növényeket fogyasztó nagyvad számára a másik kedvenc a medvehagyma, amelyet a hozzá nem értő leginkább az illatáról tud megkülönböztetni a hasonló levelű, de mérgező gyöngyvirágtól. Egész nyáron át nyílnak az illatos málna sötét mályvarózsaszínű virágai, aminek nem túl lédús, de édes, lapos termését az Észak-Amerikában honos feketemedve imádja fürtökben a nyelvével lehúzni.

Következő állomásnál egy igen büdös levelű gyógynövényt, az édesgyökeret szaglásztuk. A lényegét a föld alatt kell keresni, mivel az ánizsos gyökérfőzetéből készítik a fekete medvecukrot vagy bocskorszíjat, aminek gyulladáscsökkentő és köhögéscsillapító hatása ismert. A Pireneusokban őshonos fűféle, a medveszőrcsenkesz arról kaphatta a nevét, hogy tömött, szúrós, de mégis kellemes tapintású, sűrűn álló levelei pontosan olyanok, mint egy medve bundája.

Az esztergomi Bazilika >>> oszlopcsarnoka alatt merengve nem gondoltam volna, hogy a korinthoszi díszítés eredetét egy medve tematikájú túra során fogom megfejteni. Kultúrtörténeti tanulmányok során is csak annyit említenek, hogy akantusszal díszített oszlopfő… Kérem szépen ez a lényeg, mivel a medve körméhez hasonló mediterrán növényről van szó, a medvekörömről, ami sziklás lejtőkön fordul elő és szeldelt, szúrós levelekkel tündököl. Talán ennyi elég is lesz ízelítőül a medvés növényekből, térjünk is rá a várva várt tárgyra!

A medvékkel és egyéb ragadozókkal az együttműködés keretében személyesen is lehet találkozni a Veresegyházi Medveotthonban, ahol számos tematikus bemutatón, predátor programon és látványetetésen lehet részt venni. Interaktív vezetések hivatottak arra, hogy egészen óvodás kortól kamaszkoron át rávilágítsanak a nagyragadozók életmódjára, és megpróbálják kialakítani az állatok gondozására való fogékonyságot. Az ország egyetlen medveparkja a Veresegyházi Önkormányzat fenntartásában azzal a nemes céllal jött létre, hogy a világban fellelhető mentett állatoknak adjon végső menedéket.

Ezt az elhivatottságot hűen tükrözi, hogy az emberemlékezet óta veresegyházi polgármester, Pásztor Béla segítségével másfél hónap alatt megépülhetett Európa legnagyobb oroszlánkifutója, ahol a halálra ítélt cirkuszi oroszlánokat tudták luxus körülmények között elhelyezni. A kezdetektől fogva egyeztettek már a hatóságokkal, ennek ellenére a lelkesedésüket hétmillió forint büntetéssel jutalmazták. Rajtuk kívül meglestük még a farkas falkát és további állatfajokat is, amelyek az egyedmentés okán kerültek hozzájuk: hiúz, láma, aligátorteknős, ormányos medve, mosómedve, stb…

Ha érdekel, hogy hazánkban milyen profi állatkerteket látogathatsz meg, akkor kattints az alábbi linkre:

Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!