Kiválóak az orosz-magyar kapcsolatok, nem is lehetne kedvezőbb időben előállni az Oroszországgal szembeni jogos követelésünk érvényesítésével, minthogy a Szovjetunió hadizsákmányát Magyarország visszakapja. Kormányunk minden erejével növelni kívánja a magyarság identitását, így itt az alkalom, hogy a II. világháborúból visszamaradt szegényes gyűjteményünket bővítsük az akkori hazai ipar 5db harckocsijával, amiket a Nimródon kívül jelenleg csak az orosz Kubinkai Harckocsi Múzeumban mutatnak be. A cikk végén szavazzatok minél többen, hogy a Honvédelmi- és a Külügyminisztériumunk is minél erősebb felhatalmazással kereshesse meg az orosz felet. Nézzük át, hogy melyek is ezek a magyar tankok!
Csehszlovákiában az eredetileg Škoda T–21 (LT–35) típusjelzésű könnyű harckocsi tervei 1938–1939 között készültek el, majd a megváltoztatott prototípus, a 40M Turán I (Škoda S-IIc) licenszét 1940-ben vásárolta meg hazánk a gyártól. Csatatéri hiányosságai gyorsan megmutatkoztak, amit 75 mm-es 41M ágyú és egy nagyobb méretű torony beépítésével oldottak meg. Ez a módosítás 1 tonnával növelte a 41 M Turán II tömegét, így a harci súlya 20 t alatt maradt, de mozgékonysága már hátrányt szenvedett. Honvédségünk az amúgy könnyű harckocsinak számító Turán II-t közepesnek minősítette és kb. 180db készülhetett belőle.
A StuG III-as német rohamlöveg gyártási jogait Németország nem adta át, ezért hazánk saját fejlesztésbe kezdett, aminél a Turán közepes harckocsi alvázából indultak ki. 1943 tavaszán megkezdték a Zrínyi I hosszú csövű, 75 mm-es lövegű és a Zrínyi II 40M 105 mm-es tarackkal felszerelt harckocsik gyártását. A 61 darab nagy részét 75 mm-es páncéllal vértezték fel, de az oldalán csak 25 mm védte, így ez volt a legkönnyebben sebezhető része. 1944 nyarán pusztító légitámadás érte a Weiss Manfréd gyárat és a bombák a csarnokban lévő félkész Zrínyi rohamlövegeket is megsemmisítették.
A 38M Toldi I a Magyar Királyi Honvédség által rendszerbe állított, a MÁVAG és a Ganz által 1939–1942 között gyártott könnyű harckocsi volt, amit leginkább a rádiójának ívantennájáról lehetett felismerni. A Büssing-NAG motoros tankot csak 20 mm-es 36 M Solothurn nehézpuskával és 8 mm-es géppuskával látták el és a páncélzata is csak pár milliméterre rúgott. A Toldi tulajdonságait a németek ezért Papierpanzerkampfwagen, azaz papírpáncélosnak nevezték. A második világháború első szakaszában a Toldik sikeresen harcoltak a Jugoszlávia elleni hadjáratban, de a Szovjetunióban a páncélosok ellen szinte hatástalanok voltak, így jó kommunikációs eszközeik miatt többnyire csak felderítésre használták.
A módosított változata a 42M Toldi II típusjelzést kapta, ami már 40 mm-es 42 M típusú ágyút kapott, valamint a páncélzatot 13 mm-ről 35 mm-re erősítették meg, de még így is gyengének bizonyult a kihívások után. 1940-ben a 3 fő személyzetű Toldi II-ből 110 darabot rendelt a Honvédelmi Minisztérium, melyeket rendben le is szállítottak, így a Toldi I és II-ből összesen 202 db készülhetett.
A 40M Nimród a svéd Landsverk L–62 harckocsivadász licence alapján, magyar változtatásokkal 135 példányban gyártott önjáró légvédelmi ágyú, aminek az alvázát a 38M Toldi I harckocsinál is beépítették. A diósgyőri MÁVAG által gyártott 36M típusú Bofors légvédelmi gépágyúval egészen 8.5 km magasságig ellőtt. Eleinte ez is Büssing-NAG, majd a magyar Ganz motor repítette a 6 fős személyzetét. A Nimródokból mára csak két példány maradt fenn, egyik a Moszkva melletti Kubinkában található, a másik mozgásképessé tett tank a budapesti Hadtörténeti Múzeum tulajdonában van, mint a háború alatti harci járműgyártásunk egyetlen Magyarországon maradt példánya.
Az Alaptörvényünk ide vágó passzusa alapján „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért.” A magyar-szovjet jóvátétel hadizsákmányként tekintett a lefoglalt és elszállított javakra, ezzel ellenben a nemzetközi jog egyes esetekben bűncselekménynek minősíti a hadizsákmányolást.
