„El fogunk menni a végsőkig. Harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és növekvő erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön, harcolni fogunk a partokon, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat.” /Sir Winston Churchill, Beszéd a Parlamentben, 1940. június 4./
A háború nyugodalmasabb hazai évei után 1944. március 18-án Hitler „meghívására” Horthy a magyar küldöttséggel Salzburgba érkezett. Az eredménytelen tárgyalások ideje alatt minden külvilági kommunikációtól elzárták őket, így elérték, hogy a német bevonulás napján ne tudják ellenállásra felszólítani a magyar csapatokat. Mivel Himmler tartott Budapesten a varsói gettólázadáshoz hasonló eset kialakulásától, ezért személyesen Adolf Eichmannt küldte a helyzet eszkalálására. Istvántelken is találhatsz olyan marhavagont, amellyel 1944. április 28-án Kistarcsáról indult el az első deportáló vonat az 1800 fős transzporttal és a meggyötört szerelvény május 2-án érkezett Auschwitz-Birkenauba (Bővebben>>>), később még közel félmillió hazai zsidó követte őket.
Az orosz előrenyomulás, mivel lebombázta a vasútvonalakat, gyalog hajtották az embertömegeket az osztrák határ felé, köztük Glatter Miklóst is, aki Radnótiként halt meg Abda határában. Eichmann a háború után Ricardo Clement névre szóló hamis útlevelet szerzett és Argentínába menekült, ahol a Moszad titkos ügynökei 1960 májusában Buenos Aires külvárosából elrabolták és Izraelbe szállították, majd kivégezték. Cipők a Duna-parton (Bővebben>>>) emlékmű elismert módon állít emléket az általa irányított nyilas terror áldozatainak. Térkép >>>
1944. október 15-én Otto Skorzenyt Magyarországra küldték, mert voltak bizonyos arra utaló jelek, hogy Magyarország kormányzója, Horthy Miklós kiugrásra készül és különbékét köt a szövetségesekkel. Fogságba ejtette éppen a békéről tárgyaló ifj. Horthy Miklóst, a kormányzó egyetlen élő fiát. A „Vasököl hadművelet” (Operation Eisenfaust) keretében a kommandó alakulata megrohamozta és elfoglalta a budai várat, Horthy német őrizetbe került és részt vett Szálasi puccsszerű hatalomba juttatásában.
forrás: Wikipedia
1944. október 9-én Moszkvában a Churchill - Sztálin megállapodás értelmében hazánk 50-50% befolyás alá került volna, de ezt Sztálin később 80%-ra korrigálta, amiből végül a valóság egészen 1989-ig 100% lett! Ezekben a napokban a románok átálltak a szövetségesek oldalára, így elvesztették a nácik a legfontosabb román kőolajmezőiket, ezért jelentős csapatokat vezényeltek át hazánk és a zalai olajkutak megtartására. Elkezdték a főváros megerősítését beton építményekkel, mint Aquincumban az Almási utcában álló megfigyelőállással is. A megállapodás napján a Wehrmacht meg akarta állítani a Vörös Hadsereget a Hortobágyi csatával, ahol a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos ütközete bontakozott ki közel kétezer harckocsi és rohamlöveg bevetésével, köztük a félelmetes tűzerejű PzKpfw VI B Tiger II, Királytigris (Bővebben>>>) harckocsikkal. Az összecsapással dupla annyi veszteségeket szenvedtek el a szovjet csapatok, de vesztesként mégis a németek kerültek ki belőle. Térkép >>>
Az Attila-vonal építésén a szlovák műszaki hadosztály háromezer katonája, munkaszolgálatosok és kivezényelt civilek dolgoztak, létszámuk november 11-re elérte a 28.000 főt. Déli részén a Dunai Repülőgépgyárban az augsburgi Messerschmitt Me210 és Me109 típusú repülőgépeit szerelték össze és a stuttgarti Daimler Benz motorjait gyártották licenc alapján. 1944. április 3-át követő angol-amerikai bombázások miatt a gyárat a kőbányai pincerendszerbe költöztették át, majd 1944. november vége felé a szovjet csapatok foglalták el. A vonal ÉK-i részén pedig még ma is álló beton lőszerraktárakat találhatsz Rákospalotán, a Szilas-patak mentén. Térkép >>>
November 2-án a szovjet csapatok elérték az Attila-vonal külső védőövét, november 3-án ugyan elérték Ferihegyet és pár páncélos betört az Üllői útra, a támadás végleg elakadt és november 8-án az Attila-vonalból kiverték a szovjeteket. A III. Attila-vonal lövészárkai, harckocsi árka és beton bunkere még a mai napig is fenn maradt a 17. kerületi Újmajori dűlő mentén. Térkép >>>
Hitler Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert bízta meg Budapest védelmével, kijelentve, hogy semmilyen körülmények között nem adhatja fel a várost, mellette magyar részről a védelmet pedig Hindy Iván vezette. A városunk ostromát második Sztálingrádnak is nevezik az elnyúló harcok miatt. A németek egyre inkább kiszorultak nyugat felé, mivel jelentősebb erőket nem tudtak küldeni a fővárosunkba, ugyanis lekötötte őket az ardenneki offenzíva. A szovjet csapatok viszont az erősítéssel összeszedték magukat, bár Ferihegy harckocsi árkai egy-egy KV–1 nehézharckocsit azért foglyul ejtettek! Térkép >>>
Hitler parancsának ellenszegülve megkísérelték a kitörést, de az szó szerint vérbe fulladt, mivel hatalmas áldozatokat követelt és mindösszesen csak 700 katona érte el a saját vonalaikat Mány, Perbál, Páty, Szomor és Máriahalom térségében. Karl Pfeffer-Wildenbruch, a Budapest Erőd (Festburg Budapest), illetve Hindy Iván vezérezredes a Budakeszi úton, illetve a Horváth-kertben megadta magát. A hűvösvölgyi Villám utcából nem csak a kilátás szemet pihentető, hanem egy teljesen épen maradt megfigyelőállást is tanulmányozhatsz, amiből Budán még több is akad, a fel nem használtakat pedig sokáig a Kopaszi-gáton tárolták. Térkép >>>
1945. március 6-án hajnalban vette kezdetét az európai hadszíntér utolsó nagy német ellentámadása, a Tavaszi ébredés (Unternhemen Frühlingserwachen) hadművelet, amit a történelemben balatoni csata néven is emlegetnek. A különösen nehéz terepviszonyok miatt a 46 tonnás PzKpfw V Panther (Párduc) harckocsik csak kínlódva tudtak előretörni, a 69 tonnás Királytigriseket pedig egyszerűen foglyul ejtette a sár, így a Vörös Hadsereg kifogyhatatlan számú T-34 legendás tankjai tovább pusztíthattak Bécs felé, amiből összesen 84.170 db-ot gyártottak.
Budapest ostromának eredményeként az egykor csodált fővárosunk romokban hevert. Az akkori területén található 39.600 épületből az ostromot követően 1.500 teljesen megsemmisült, 9.100 súlyosan sérült, 18.600 pedig sérült volt. Több ezer lakóház mellett súlyos károkat szenvedett többek között a Várnegyed és a Parlament, elpusztult az összes híd és a közművek jelentős része is. A Királyi Palota a háború után nyerte el mai, kérdéses formáját, de az ostrom kézzel fogható golyónyomai számos homlokzaton még ma is megtalálhatóak...
A Vörös Hadsereg mielőtt elfoglalta az auschwitzi haláltábort, a magyar zsidókat is gyalog útnak indította nyugat felé, többek között a buchenwaldi táborba:
