Az északi emberek földje, vagyis Normandia településeinek 60%-a még ma is viking nevet visel, mivel még a 9. században a területet megszerezték a franciáktól. Főleg nyáron érdemes ide ellátogatni, mivel az óceáni éghajlatnak köszönhetően a kánikulából a tavaszias időbe menekülhetünk. A várakozással ellentétben viszont ne egy unalmas lapos területet várjunk, mivel néhol már a homokos tengerpartot is magas sziklák váltják, a félszigetet pedig a dombokon átívelő bokázsok (bocage), vagyis a fákból és bokrokból álló sövények szabdalják.

Mielőtt jobban belemerülnék ebbe a különleges félszigetbe, nézzük meg a zászlóra kattintva, hogy mi minden látnivalót rejt ez a hatalmas Franciaország >>>.

A fényűző Párizstól >Bővebben>>> mindössze 60 km-re nyugatra fekvő Givernyben találjuk Claude Monet ma is csodás kertjét, amit visszaállítottak eredeti pompájába. Ezen a birtokán megcsodálhatjuk számos növénykölteményét, hogy miből merített ihletet. Egyik szegletében feltűnik, híres alkotásának főszereplője is, a japán híd, amit bővebben a képre kattintva megnézhetsz >>>.

Normandiában nincs szebb kikötő, mint a 15. és 16. századi épületekkel övezett Honfleur a Szajna torkolatánál. Nem hiába épültek több emeletes vagyonos házak, mivel az 1789-es francia forradalom előtt Honfleur hajótulajdonosai leginkább az Észak-Amerikával folytatott kereskedelemből szedték meg magukat. Az sem mellékes a városról, hogy Samuel de Champlain, a kikötőhöz köthető egyik leghíresebb felfedező innét indult el, hogy Kanadában megalapítsa Québec városát.

Deauville Franciaország egyik legjelentősebb tengerparti üdülőhelye, ahol az első világháború idején a sebesült katonákat neo-normand szállodáiban és kaszinóiban ápolták. 1923-ban kialakították a 643 m hosszú Les Planches sétányt, hogy a nők is élvezhessék a tengerpartot anélkül, hogy bemocskolják nagy ruháikat. Közvetlenül mellette sorakozik art deco stílusban 450 fürdőkabin, ami híres színészek és filmesek neveit viseli. A tengerparti üdülőhely felemelkedése a 19. században kezdődött, amikor a tengeri fürdőzés divattá vált. Ebben az időben a nők bő, bokáig érő, hosszú ujjú, gyapjúból vagy flanelből készült fürdőköpenyt viseltek még a vízben is. A század második felére Franciaországban az ujjak kezdtek eltűnni, az alsó rész rövidebb lett, a felső pedig csípőig ért és mindkettő testhezállóbb lett.

A szomszédos Trouville-sur-Merbe 1835-től érkeztek betegek terápiás céllal, mivel a legkisebb fertőzésnél, szédülésnél az orvosuk ezt az üdülőhelyet javasolta. Az 1860-as évektől kezdve Eugène Boudin, Claude Monet festők és Gustave Flaubert író fedezték fel a várost, illetve népszerűsítették annak varázsát. Hosszú homokos strandját akkoriban a világ legszebb strandjának, de a partok királynőjének is nevezték. A strandot eleinte három egyenlő részre osztották, amelyeket kötelek határoltak. A jobb oldali rész a férfiaknak volt fenntartva és legalább alsógatyába kellett öltözniük. A bal részt a nők birtokolták, akik nyaktól bokáig öltöztek fel, nagy kék blúzzal borítva, hajukat pedig sapka védte. A középső részen pedig a családok kapcsolódhattak ki. Az egymás gúnyolódását megelőzve fürdőgépeket hoztak magukkal, amik a 18. századtól a 20. század elejéig népszerű és etikett követő módja volt a kikapcsolódásnak. Ez egy ló vontatta kocsinak felelt meg, amellyel az emberek a strandokon átöltözhettek szokásos ruhájukból fürdőruhába és gázolhattak az óceánban.

forrás: Eugene Boudin - Beach Scene/meisterdrucke.uk

Normandiában a szövetséges erők partraszállása >D-nap bővebben>>> nélkül a nevezetességek töredéke lenne csak, valószínűleg le is kerülne a tömegek bakancslistájáról. Az említett bocage a normandiai csata idején jelentős hátrányt jelentett a második világháborúban, mivel megnehezítette a német védőkkel szembeni előrehaladást, ami ellen ki kellett fejleszteniük a fogakkal ellátott Rhino tankokat. A La Manche csatorna ezen szegletén figyelhető meg az ár-apály jelensége, ami néhol több száz méteres partszakaszokat fed fel. Másik előnye klímaváltozásunk idején, hogy nyáron ide menekülhetünk a kánikula elől, mivel átlagban 20-25 fokra kell számítani. A tenger algásodására nem veszélyeztet a hőmérséklete miatt, de így csak a merészebbek fognak úszni egyet benne.

Valójában a Bretagne félsziget mellett emelkedik ki a tengerből Mont-Sain-Michel, de az mégis Normandiához tartozik. Az ár-apály sújtotta öbölben vajon meddig maradhat meg szigetként ez a középkori apátság és a köré épült bájos, 29 lakosú falucska? Az alábbi képre kattintva kiderül róla több rejtély is, hogyan került a tengerbe ez az apró gránittömb és mennyi lehet a valóság alapja a Szent Mihállyal kapcsolatos mondának >>>.

Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:

További extra fotókért klikkelj ide:

Ha már Normandiában jártunk, Párizsba mindenképpen érdemes ellátogatni >>>