A mindennapok arra kezdenek ráébreszteni, hogy a magyarokat sajnos csak egy kollektív vészhelyzet hozza össze. Ezen a mentalitáson kellene változtatni, hogy számunkra az összefogás természetesebbé, mindennapivá váljon. Egy sajnálatos baleset is elég annak megítélésére, hogy a hétköznapjainkat átszövi a nemtörődömség és a széthúzás. Vágjunk neki Erdélynek, tele van még fellelhető értékkel, szeretettel és hagyománnyal!

Erdély egy időben milyen elcsépelt fogalommá vált, sőt mindenki azt érezhette, hogy már annyi mindent hallott róla, hogy már nem is érdekli a téma. Ezt a román-magyar viszony csak fokozta! Annyira kikupálódtunk akkor, hogy ma biztos fel tudod idézni mi a különbség Erdély és Székelyföld között vagy hogy az Országház homlokzatán az a kék zászló kihez tartozik? Miért van a magyar autókon SIC felirat? Na, ugye?! A Google Mapsen rákereshetsz majd a nevezetességekre, némi tisztázás gyanánt pedig összedobtam ezt a térképet:

A történelmi Erdély vagy Belső-Erdély (Transsylvania) területéhez tartozik Székelyföld is. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül. Mára viszont a fogalomkör része a hazánkkal szomszédos Partium és Bánság területe is. Ezer évvel ezelőtt ezt a részt „erdőn túl”-nak nevezték, ebből alakult ki az Erdély elnevezés.

Az Euró árfolyam, ha az egekben van, arra ajánlottam egy tengerparti nyaralást Gdańskba (katt rá), másik kitűnő lehetőség lehet Románia is:

Egy nap, amikor Budapest annyira nyomasztóvá vált, hogy ki kellett belőle szabadulni, este nem az ágyba bújtam, hanem beültem az autóba. A hajnal már Marosvásárhelyen (Târgu Mureș) virradt. A város fő látványosságait kipipáltam, de leginkább a képen látható szecessziós Kultúrpalota fogott meg. Nem városnézésre rendezkedtem be, nem bírtam magammal, így továbbrobogtam célomat keresve.

Következő megállót, Szovátát (Sovata) elérve már közelebb éreztem magamhoz a végcélt, de itt a turizmus még mindig elhozta a kánaánnak tűnő modern civilizációt. Fogsz még itt látni fotókat a grandiózus Tordai Sóbányáról, a végtelennek tűnő Tordai-hasadékról és a bájos Torockóról (Râmetea), illetve a fölé magasodó kopár Székelykőről (Piatra Secuiului) is. Egy pillanatra viszont megállnék, megköszönném a sorsnak, hogy az alábbi rákosi viperát észrevettem és nem léptem rá! Most viszont egy másik típusú utazásra hívnálak:

A kiindulási pont a körülöttünk lévő magas szinten űzött önzőségünk lenne. Elbeszélünk egymás mellett, olyannyira rohanunk, hogy amiért erre a Földre születtünk, értékek, aminek minden nap örülhetnénk, elsiklunk mellette. Az embereknek meg kellene csillantani, hogy vegyenek egy nagy lélegzetet egy másik iránnyal együtt, hogy rátérhessünk közösen arra az útra, ami járhatóbbá, szerethetőbbé teszi mindennapjainkat!

Olyan embereket kellene találni, akiktől ezt láthatjuk és melegség töltheti el szívünket, hogy ennek van igazán értelme! Mindenkinek vannak imádott történetei, amit társaságban szeretnek előadni! Szívhez szóló és elgondolkodtató ezeket hallani az erdélyiektől, megfűszerezve az ottaniak szeretetével, emberiességével, magyarságával! A lét és az együttélés alapvető szeretetét megcsillantani az embereknek, hogy ébredjenek rá egy olyan pillanatra, amikor egy pesti elmegy vidékre és azt érzi, hogy embertárs számba veszik! Egyszerűen csak bemenni egy ottani kocsmába és emberekkel beszélgetni egy fröccs mellett, közben pedig kerekedjenek a történetek…

Lényege az lenne, hogy a lehető legmélyebbre ássunk le a tudatalattinkba is, az erdélyi emberek természetes példáján keresztül, mert hiszem, hogy ha ez sikerül, mindenki meg fogja érteni az alapvető együttélés szeretetét. Itt arra gondolok, hogy ha pl. autóval közeledek egy zebrához és látom, hogy át akarnak kelni, nem állnak meg legtöbben, ámbár egyeseknek lelkiismeret furdalása lehet utána! …Szeressünk adni a másiknak!

Ismeri Budapesten valaki azt a fogalmat, hogy kaláka? Lehet, hogy vicces is? A falusiak önkéntes, közös munkája, segítő szándékú alkalmi összeállása egyes munkák közös, kölcsönösen ingyenes elvégzésére. A kaláka hol itt, hol ott végzi el a munkát. A faluban a házak többsége kalákában készül sokszor szórakozás közepette (ének, tánc, mese), de segítő szándékkal aratásra is összeállnak. A kaláka megléte valamely közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú homogenitását segíti elő! Mikor segítettél utoljára a szomszédodnak vagy talán nem is beszéltek, annyira „jóban” vagytok?

Mi vagyunk talán az utolsó nemzedék, akik ha összefognak és veszik a fáradtságot, hogy a hitelre vállalt mikró sütő vásárlás heve után elmenjenek Erdélybe és ott találják még ezeket az értékeket! Ezt az életérzést szeretném, hogy Te is elkapd, míg nem késő! Rengetegszer feltöltött engem!

Nem kicsit kalandosnak mondható módon találtam meg gyergyószentmiklósi (Gheorgheni) barátaimat. Felkeresve őket szóba került az is, hogy hol lehet talán még ilyen értékes embereket fellelni e vidéken: Székelyvarság (Vărșag), Zetel (Zetelaka), Güdüctelep (Ghiduț), Gyergyószárhegy (Lăzarea), Ditró (Ditrău), Gyergyólibántelep (Liban).

Bújtam a térképet és a legeldugottabb települést kerestem ezek közül és ráböktem a Nagyküküllő menti Varságra. Robogtam a település felé, de egyszer csak az aszfaltút is elfogyott. Ez kell nekem, hogy minél elzártabb keretek között maradjanak fenn a hagyományok! Egy fatábla fogadott az alábbi mondanivalójával: Uz Bence sírja, Pál Imre vízimalma és ványolója, Bálint Sándor teknővájó mester műhelye és Mátyás Lajos citerakészítő, stb. Zsindelyország révén Tifán Gyula zsindelykészítő mester műhelye érdekelt a leginkább!

Megpróbálom mondanivalójának egy részét fonetikusan visszaadni, de azt az ízességet sajnos nem tudom produkálni, ami a lényegét adta: „A fa tartósságánál az a lényeg, hogy minnél fönnebb megy a hegyek közé, annál erősebb. Ezekben a lényeg az, hogy a fa simán hasadjon. Kihórnyóljuk, kinútoljuk és akkor így az egyik megy bele a másikba. Géppel nem jó, nagyon hamar elrothad, szálából kiveszi.”  - Egyszerű, de milyen értékes dolgok! Szóba kerültek a medvék is ám, mivel szeretnek lejárni a hegyekből, főleg ha érik már a szilva. Még az ágakat is letörik! …De nekünk más feladatunk van ám, hogy helyreállítsuk magunkban az egyensúlyt!

Egy erdélyi út számomra mindig a Bánffyhunyad (Huedin) fő útján látható roma cifra palotákkal kezdődik és végződik. Kellőképp felébreszt és elgondolkodtat, remélem Téged is!

Ezt a cikket ajándékként szánom az erdélyi népnek, amiért oly sokszor feltöltődhettem, akkor is, ha egyszerűen csak rájuk gondoltam!

Ha megjött a kedved az utazáshoz, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok (Bővebben az Utazásszervezőben) közül foglalj! Repülj el Marosvásárhelyre vagy busszal ugorj ki Székelyudvarhelyre, onnét pedig egy bérautóval bejárhatod a csodás Székelyföldet:

Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!