Egy profi világháborús gyűjteményért egészen a franciaországi Elzászba kellett utaznunk. Kiderül majd többek közt, hogy mi a francért voltak WH rendszámúak a német harci járművek. Fény derül arra is, hogy az I. világháború után hogyan sikerült a békeszerződés ellenére a német hadsereget titokban felfegyverezni. Lerántjuk a leplet a VW Bogár születéséről. Végül összehasonlíthatod majd még az elemlámpádat is, hogy milyen messzire világít!

Ha érdekelnek a II. világháborús dolgok, akkor látogass el az 1939. szeptember 1-i események helyszínére Danzigba és a gazdag gyűjteménnyel rendelkező II. Világháború Múzeumába. Innét nem messze található a stutthofi KZ-lager és a Farkasodú is. Lengyelországban állították fel a hírhedt Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort, valamint sok magyar is raboskodott az ausztriai Mauthausen haláltáborában.

A franciaországi hadjárat során a Blitzkrieg 1940. május 10-én indult meg, amelynek egyik részeként a páncélosok kiszorították a szövetségeseket Dunkerque felé, majd innét menekültek át Angliába. Másik részeként pedig a németek kikerülték az öt milliárd frankos beruházással épült Maginot-vonalat, végül június 22-én a compiègne-i erdőben a franciák aláírták a fegyverszüneti egyezményt.

A Maginot-vonal leginkább Elzász térségében volt megerősítve, itt 20km mélységet is elérte a védvonal szélessége. A II. világháború értelmetlen beruházásai közül biztosan ez volt az egyik! Ebben a régióban kell keresni az egyik leggazdagabb háborús gyűjteményt, a Strasbourg melletti MM Parkot, ahol a szövetséges és a német technikát, egyenruhákat, felszereléseket kiváló állapotban mutatják be.

A fő szenzáció, amiért felkerestük a múzeumot, az az Opel Blitz volt, mivel honlapukon bőszen hirdették. A helyszínen viszont a recepciósok azt sem tudták, hogy mit takar a fogalom, meg kellett mutatni nekik, hogy egyáltalán teherautóról van szó. A franciák Citroën U23 teherautója is hozta a kellő formát, főleg a tipikus sávos hűtőmaszkjával, a háború során ezeket is bekebelezte a német hadsereg.

Citroën Traction 11BL-nek nem sikerült a gyönyörű krómozott részeit megcsodálni, mivel ezeket is elkobozták a nácik és ilyen terepszínűre mázolták. Egészen 1957-ig gyártották a luxusautókat, amik a DS elődjének számítanak. A francia autógyártás ekkor is már inkább a tömegautónak számító 2CV (Kacsa) tervezésére koncentrált.

1944. június 6-án a normandiai partraszállással az amerikai technika is megjelent francia földön. A majdnem 18 tonnás M18 Hellcat volt a második világháború leghatékonyabb amerikai páncélosa. Egy alacsony karbantartási igényű, műszakilag megbízható konstrukció, amely kiváló menettulajdonságokkal és hatékony tűzerővel rendelkezett. Egyetlen hátulütőjét a vékony páncélzat jelentette.

A US Army kétségtelenül legnagyobb sztárja a Willys MB terepjáró, vagyis a Jeep. 1945-ig gyártották a hadsereg részére a szinte ugyanazon Ford GPW-t is. Már korábban, 1936-ban a Popeye rajzfilmben is feltűnt ez az autó. Eisenhower azt írta, hogy a dzsip egyike volt a hat legfontosabb amerikai járműnek, amivel megnyerték a háborút!

Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében át kellett verni a szövetségeseket, mert százezer főben maximalizálták a német hadsereg létszámát. Hjalmar Schacht a Reichsbank elnöke és a Német Birodalom gazdasági minisztere első intézkedéseiben megállította a hiperinflációt, valamint öt év alatt a magas munkanélküliséget szinte a nullára csökkentette. A titkos pénzügyi stratégiát észrevétlenül kellett végrehajtani, miszerint egy magáncég váltót bocsátott ki, amiből a felfegyverkezést finanszírozták. A befektetők, mint pl. a GM vagy Prescott Busch pedig búsás kamatot kaptak a váltó után.

1940-re csak 4 millió főt számlált a Wehrmacht szárazföldi ereje (Heer). Nevéből származik a szolgálatban lévő járműveiken a WH kezdetű rendszám is. A francia hadjáratban a németeknek összesen 2439 harckocsi és 7378 tüzérségi eszköz állt a rendelkezésére. A személyi állomány 45%-a legalább 40 éves volt, és a sorkatonák fele alig néhány hét kiképzés után került a frontra.  A Bliztkrieg ellenére is csak a csapatok mintegy 10%-a volt gépesített. Ezzel szemben a francia hadsereg háromszor ennyi járművel rendelkezett, viszont csak védekezésre voltak berendezkedve, ez okozhatta a bukásukat is.

Az autópálya építésekkel rengeteg embernek adtak munkát a nácik, ami igazán csak a hadsereg mozgósítását segítette elő. Az utak viszonylag üresek voltak, mert csak kevés személyautó volt a német lakosság tulajdonában, ezért Hitler egy megfizethető autó tervezését rendelte el. KdF-Wagennek (Kraft durch Freude-Wagen) nevezett népautóból a II. világháború alatt mindössze 600db gördült le a futószalagról, emellett a hadsereg számára a Bogár alapjaira készült Kübelwagenből nagyságrendekkel jóval többet gyártottak.

Egy holland újságíró szerint a Bogár igaz története igencsak különbözik a náci propaganda által kitalált verziótól, miszerint Hitler ötlete volt, hogy egy olyan népautót kell gyártani, ami kevesebb, mint 1000 birodalmi márkába kerül, és legalább öt fő szállítására alkalmas, valamint 100 km/h-s sebességgel száguld. Szerinte a magyar gyökerekkel is rendelkező Josef Ganz tette le a Bogár alapjait a Maikäfer nevű autójával és a Volkswagen név is az ő ötlete volt. A Volkswagen Type 82 Kübelwagent Ferdinand Porsche tervezte a Bogár alapjaira és motorjával.

1946-ban a britek segítségével éledt újjá a wolfsburgi gyár. 1964-ben annyira megerősödött már a cég, hogy felvásárolta az Auto Uniont, vagyis az Audit. 1982-ben együttműködési megállapodást írtak alá a spanyol Seattal. 1994-ben részesedést szereztek a cseh Skodánál. 1998-tól a VW megkezdte a híres márkák felvásárlását, mint a brit luxusautó gyártót, a Bentleyt, a francia Bugattit és az olasz sportkocsi gyártóját, a Lamborghinit. 2012-re teljes egészében bekebelezték a Porschét, így ezek után a Volkswagen lett a világ egyik legnagyobb cége!

Hamarosan beszámolunk a Luftwaffe technikájáról is, de most az ellenséges repülőgépek felderítését végző Flak-Sw 34-et vesszük górcső alá. Vontatására gyakran az Sd.kfz 8 schwere elnevezésű féllánctalpas teherautó monstrumot használták. A 150cm átmérőjű reflektor keresőfénye akár 5km-en belül is befogott egy szövetséges gépet.

Egy világháborús film vagy játék szinte kötelező eleme a Sd.Kfz. 251 féllánctalpas páncélozott harci jármű. Kiválóan alkalmas volt arra, hogy a Blitzkrieg során a gyalogsággal együtt gyorsan mozogjon. A képen látható Ausf. C változat géppuskával és extra rádió felszereléssel parancsnoki feladatokat látott el. Ha tetszett a cikk, kövesd az Utazás Európába facebook és Instagram oldalát, ahol extra tartalmakat is találsz:

Ha megjött a kedved az utazáshoz, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok (Bővebben az Utazásszervezőben) közül foglalj! Repülj el Baselbe vagy busszal ugorj ki Strasbourgba, onnét pedig egy bérautóval bejárhatod a csodás Elzászt:

További II. világháborús látnivalókat és érdekességeket itt találsz: