A szivárvány összes színe is kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljam, hány népcsoport fordult meg a mai Szlovákia óriási hegyeivel büszkélkedő Szepességben. Magyarok, szlovákok, ruszinok és szászok után pár száz évre feltűntek a Habsburgok, de folyamatosan jelen voltak a romák is. Álruhában felpattantam a szekérre, a magyar nyelvet zsebre vágtam és meglestem a mai állapotokat. Meglepődtem, mivel csak pozitív benyomás ért szlovák szomszédjainknál, nem úgy, mint korábban a 3+1 csodálatos, alig ismert program c. cikkemben, ahol kiemelkedően magasan megszavaztátok, hogy a megromlott magyar-szlovák viszony elsősorban történelmi szálakra vezethetőek vissza. Szerencsére napjainkban talán a V4-es összefogásnak is köszönhetően javulnak már a viszonyok!
A Magas-Tátra lábánál terül el Szepesség, vagyis Szepes vármegye (Spiš), aminek északi része még Lengyelországba is átnyúlt. Már a 12. században települtek be jómódú szászok és itt jön az a vonal, hogy ők voltak a Görgey család ősei, akiknek egyik felmenője Mikszáth A fekete város c. művében is feltűnt. Napjainkra sajnos az alábbi városok mindegyikéből szinte 100%-ig kihaltak a magyarok, viszont építészetünkkel még több száz évre otthagytuk a nyomunkat. Olyan érzés kerített magába, mint Egyiptomban, ahol az arabok büszkélkednek az ókoriak látnivalóival.
Késmárk (Kežmarok) egykoron bővelkedhetett a sajtokban, mivel neve a sajtvásárból (Käsemarkt) ered. Az utcáit üresen találtam, furcsa volt, mintha mindenki arra készült volna, hogy sétáló, rikító ruhás emberek nélkül tudjak szuper fotókat készíteni, de nem, csak ünnepnapot ültek otthon. A Thökölyek 15. századi vára (Kežmarský hrad) izgalmas formájú épületének egyik szeglete sem unalmas, bár ennek ellenére nem fogott meg. Tovább is álltam.
Az újabbik Evangélikus templom, ami a 19. században épült, a város vörös szimbólumává vált, főleg a kupolájával. Megtévesztőleg nem a várban, hanem itt található Thököly Imre sírja is. A bejárata a reggeli napfényben valami különleges fotótémát nyújtott!
Az Evangélikus fatemplomot sajnos zárva találtam, kívülről a meszelt falak csak sejtették a belső pompáját. Teljes faborítás fogadott volna, ahol még a mennyezet felhőit is fából rakták ki, így nem hiába a Világörökség része! Akkoriban ez az építőanyag volt a legolcsóbb, így jobban kijöttek abból a pénzből, amit észak-európai protestánsok gyűjtöttek össze a gyülekezet számára.
Városháza (Radnica) korábban gótikus stílusban fénylett, viszont ma már teljesen más arcát mutatta, mivel a 16. században is gyakori tűzvész javában elpusztította. Ezzel párhuzamosan bolyongásom közepette sokkal érdekesebb, fából készült díszes kirakatokat találtam kérdéses állapotban. A sétáló utca is hasonló képet mutatott, mivel felújított épületeket az ódon, omladozó kapualjak váltották.
Felfedeztem a város középkori graffitijét is, ami a hófehér reneszánsz harangtorony díszítésében alakították ki sgraffito eljárással, vagyis különböző színű rétegeket vittek fel és visszakaparták addig, amilyen hatást el akartak érni. Lassan térjünk is át fő úticélomra, amely Késmárk szabad királyi várossal folyamatos viszályban állt, így menjünk át az „ellenséghez”, a mai reneszánsz Lőcsére:
Szepes vármegye székhelye, Lőcse (Levoča) változó hovatartozását megkeveri a népessége is, mivel anno a szászok alapították. Bessenyei Ferenc főszereplésével itt született A fekete város c. sorozat, amiben véleményem szerint nagyobbat alakít, mint az Egri csillagokban. Talán a legizgalmasabb szerepet viszont Pécsi Sándor vitte vászonra Quendel Gáspárral! A hét részes sorozat kitűnően bemutatja az 1700-as évek Szepességét, nemességét, a helyüket a Habsburg birodalomban. A legelgondolkodtatóbb a nemesek iránt kimutatott tisztelet, ami fogalom már önmagában is kimúlóban van a mai társadalmunkban.
A városháza egykoron a gótikus stílust képviselte, később viszont reneszánsz stílusban építették át, majd végül Schulek Frigyes dolgozott rajta. Nem más ez az építész, mint aki a János-hegyi Erzsébet-kilátót és a Halászbástyát is tervezte. Az 1972-ben bemutatott sorozatban az általa kidolgozott végleges formát csodálhattuk meg a jellegzetes árkádjaival. Akkoriban rengetegen keresték fel a forgatás helyszínét, ma magyar szót nem lehetett hallani és feliratot is csak egyet találtam az épület melletti szökőkúton. Már Késmárkon is feltűnt egy madárkalitka szerű vasszerkezet, itt is hasonlóan alakították ki a szégyenkalitkát, aminek nem kell elmagyarázni a funkcióját. Napjainkban is jó szolgálatot tehetne egy ilyen elképzelés!
A városháza körül megéri tekergetni a nyakadat, mivel, ha megfordulsz, akkor Pál mester reneszánsz házára (Namestie Majstra Pavla) húzhatod fel a szemöldököd, ami azért érdekes, mivel az épületek többsége reneszánsz és barokk. A kagylós díszítésével igazán kitűnik a sorból. Ez a mester készítette a Szent Jakab templom óriási faoltárát is, amit sajnos nem tudtam megcsodálni, mivel egy szigorú tekintetű asszony előttem egy kordont húzott ki és koniec!
Fő teret (Námestie Majstra Pavla) övező ódon épületek közül a legszebb a XVI. század második felében épült lengyel-szepesi stílusú Thurzó-ház a jellegzetes formájú reneszánsz pártázatával. Homlokzatát a Késmárkban említett középkori sgraffito eljárással tették pompázatossá. Próbáljuk rögtön összehasonlítani egy ma épült irodaház mulandó hatásával! Ugye, hogy mennyivel értékesebb?!
Szepesi várban (Spišský hrad) meglepetéssel fogadtak! Ha becsukod a szemed, akkor pontosan annyit fogsz látni, mint amennyit össze tudtam hozni hosszas szervezéssel. A szlovák kollégák pontosan ennyit bocsátottak rendelkezésre a vár belsejéből. Kívülről viszont mindent kínál, mint a korábbi cikkemben Boldogkő váránál (kattints rá) megemlítettem, sőt a táj sem nyújt kevesebbet, mint a Zemplén. Közép-Európa legnagyobb várát UNESCO fémjellel is ellátták, az ottani vendéglátásnak köszönhetően viszont ennyit róla… Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!
Ha megjött a kedved Késmárkhoz és Lőcséhez, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok (Bővebben az Utazásszervezőben) közül foglalj! Helyezd megad ezennel kényelembe és busszal ugorj ki Poprádra, onnét pedig egy bérautóval bejárhatod a Szepességet:
