Évekkel ezelőtt egy estén nekiálltam és követtem a kihajtogatós térképen a vékony, kék csíkot, de Donaueschingennél történt valami! Nemrégiben magával ragadott ismét a vágy, hogy kiderítsem, hogy mi lelte ott azt a kis kék vonalat! Ezért autóba pattantunk és utánajártunk élőben is a rejtélynek, Neked nem kell mást tenned, olvass csak bele, hogy mik derültek ki:

Először is hogy mitől fekete a Fekete-erdő? Az alábbi kép megfelelően érzékelteti, hogy a hegyek árnyékos oldalán lévő fenyők a színek teljes sötétségét mutatták. A fenyő fanoknak egy igazi paradicsom lehet a hegység, mivel itt nem csak foltokban, hanem nagy kiterjedésben összefüggő fenyőerdők borítják a csodás tájat!

Folyók terén a csúcs ugyebár az Amazonas a közel 7000 km-es hosszával, de nem sokkal van lemaradva a Nílus és a Jangce sem. Az első helyet hivatalosan csak 2007-ben tudta átvenni, mivel 1994-ben találták meg a forrását, amelyet 13 év múltán erősítettek meg tudományosan is. A Duna számunkra mindig is az első helyen fog állni, bár Európában csak a második leghosszabb folyó a Volga után. A kérdés már csak az, hogy honnan számoljuk?! Ez nem egyszerű, mert több forrást is számon tartanak, illetve még két patak is számításba jön. Mondjuk, vegyük alapul, hogy 2850 km hosszú.

Első körben a Donaueschingen (Google Maps) melletti Breg és Brigach folyók találkozását kerestük fel, ahol az első Donau tábla is található. A barnás gyógyvíznek tűnő, szinte patakocska itt még csak pár méter széles, de a tisztasága szembetűnő. A hely engem teljesen megérintett, annak ellenére, hogy semmi kiépített turisztikai dolog nem állt itt, így valamiféle misztikum is magával ragadott. A városban viszont a Duna szimbolikus forrását német precizitással szépen kiépítették és az alábbi kőtáblán még magyar feliratot is találtunk:

A város kastélyparkja mellett ékeskedik a tengerszint felett 678 méteren egy kútszerű díszes építmény, amit Donauquellének (Google Maps) hívnak. A forrásban érdekesen bugyog fel a víz a mélyzöld vízinövények között. A városban létezik még egy karsztforrás, amiből ugyancsak táplálkozhat a Duna. Itt azonban meg kell említeni a Dunai Víznyelőt! Ezen a természeti képződményen keresztül a szárazabb napokon a víz elszivárog az Aachtopf forráson keresztül a Rajnába. A folyamat pedig lassan kikoptatja a mészkőréteget és így a geológusok szerint a Duna felső folyása egy napon teljesen eltűnhet!

A ’80-as évek végén kedd esténként ki ne ült volna a Videoton Tv előtt és várta volna A klinika sorozatot Brinkmann professzorral?! A magas hegyek között megbúvó glottertali kórházat és a prof. mai tájházát is felkerestük, ha érdekel, elevenítsd fel a Retro sorozatot (klikk rá).

A fekete-erdő tortának (Schwarzwälder kirschtorte) valószínűleg semmi köze nincsen a német hegységhez. Ennek ellenére több elmélet is napvilágot látott az elnevezéssel kapcsolatban. A legvalószínűbb eredet az isteni tejszínes krémjét ízesítő cseresznyepálinka és a fekete-erdei származása között lehet. Ezt a könnyű krémet töltik a kakaós lapok közé, tetejét pedig csokoládé forgáccsal és cseresznyével díszítik. Kérsz belőle?

A kánikulai nyár közepén felüdülést nyújtott a hűs hegyvidéken Furtwangen (Google Maps) felé autózni. Az expedíciót nem másért, mint a Breg (Bregquelle) forrásáért szerveztük, mivel ezt tartják a Duna eredeti forrásának. Az emléktábla szerint 1078 m magasan ered, ezért is lehetett ilyen kellemes a hőmérséklet itt. Szívmelengető élmény volt, hogy az információs tábla hibátlanul felsorolta a magyar városokat, ami mellett elhömpölyög a néha áradásokat okozó folyamunk.

A Duna deltáján a szűnni nem akaró vízfolyam innét 2888 km-re ömilk bele a Fekete-tengerbe. Így az abba betorkolló folyók különböző édesvizű rétegeket hoztak már létre a tengerben, ami a mélyebb részeket teljesen elzárja. Így maradhatott fenn benne a nemrég megtalált görög hajó is. Későbbi időkből származik a folyó római istene, Danuvius, aki némileg lazán vigyázza a hegyoldalból fakadó Duna első cseppjeit, a Bregquellét.

Az éghajlatváltozás hatására tényleg csak csörgedezett a kristálytiszta, jéghideg víz. Az egész Európában több héten keresztül tomboló kánikula hatása a környéken is észlelhető volt, mivel nem a tájra jellemző színeket láthattunk, A klinikából ismerős mélyzöld legelőknek hűlt helyét találtuk, nagyrészt minden száraz és sárgás volt. Remélem, hogy mihamarabb rendbe jön a Duna forrásvidéke, nem szökik el a Rajna felé és Visegrád alatt is a félelmetes mélységével, komótosan halad majd tovább a tenger felé!

Keresd fel Te is a Duna forrásait, ahonnét átugorhatsz akár a francia Elzászba, ahol a középkori favázas házikók teraszán szakértőhöz méltóan szürcsölheted a francia Tokayt (katt rá) vagy karácsonyi hangulatba elmerülhetsz az adventi vásárok sztárjában (katt rá)! Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!

Ha megjött a kedved Elzászhoz, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok közül foglalj! Bővebben az Utazásszervezőben (kattints rá)!

A cikket Apám emlékére állítom, aki szerette volna felkeresni a Duna forrását.