Višegrad, immáron Bosznia-Hercegovina csinos kis turisztikai célpontja a Drinán átívelő kőhíddal, ahol a bosnyák háború alatt viszont szörnyű etnikai tisztogatások is folytak. Hogy micsoda?! Igen, ha rákeresel Visegrádra, ezt a várost is kidobja a kereső, így hasonló érdeklődési szint lehet a két város iránt. Nekünk viszont van egy szeretett Visegrádunk, ami a Dunakanyarban semmivel össze nem téveszthető!
Sokszor rácsodálkozom még mindig, hogy hazánkban milyen elfeledett látnivalókat találok, ezért nézz körül, hátha újdonságokra lelsz:
Mátyás Király Múzeumhoz tartozó, többször átalakított gótikus Királyi Palotát kerestem fel először, mivel azt gondoltam, hogy itt kevesebb érdekességet fogok találni. Meglepődtem, mivel a látottak alapján azt gondolnám, hogy látvány szempontjából elsődleges a belső udvar a vörös Hercules-kúttal! Létezik azonban egy másik is, az Oroszlános-kút, aminek az eredeti maradványai a kőtárban tekinthetőek meg, de ez az összetéveszthető rekonstrukció is gyönyörűen visszaadja a fekvő oroszlánokat, a baldachint és a vízköpőket:
Be kell vallanom, hogy korábban nem jártam még erre és azt hittem, hogy ilyen szintű palotához egészen a sevillai Real Alcázarba (kattints rá) kell utazni. Hát nem, mert Budapestről 30km-re ugyanaz a hatás érhető el ezzel a reneszánsz belső udvarral! Pálmafák nem övezik a Palotakertet, de érdemes egyet itt is ejtőzni a fiálékút tövében, ahol korábban is virágos- és gyümölcsöskert pompázott.
Az ezres bankjegyet Mátyáshoz köthető motívumokkal díszítették, így a biztonság kedvéért egy színváltós hollót is odabiggyesztettek csőrében egy gyűrűvel. A hátoldalán egy corvina (Mátyás könyvtárának kódexe) látható, ami a Rhetorica c. kódex díszoldaláról származik, de a pénz fő díszítőeleme mellette fedezhető fel: a reneszánsz Visegrádi Királyi Palota Hercules-kútja. Az épületegyüttes 1484-ben készült díszudvarán álló márvány szökőkút a gyermek Herkules harcát ábrázolja, ahogy a lernai hydrát legyőzi, aminek még a lehelete is mérgező. A jelkép szerint törvénytelen gyermeke, Corvin János (kinevezett utód) így kényszerítette volna térdre a Habsburgokat. A kút eredetije vörös márványból készült, amely olasz faragómesterek munkáját dicsérte, ennek rekonstrukciója pedig 2000-re készült el.
A bankjegyünk arcképeként a magyar néphagyomány igazságos királya, Hunyadi Mátyás tűnik fel, akinek személyéhez számos monda és mese fűződik. A hódító királyunkról ezzel a képpel azonban messzemenően szemben állnak a középkorban hangoztatott negatív vélemények! Egy viszont biztos, hogy Mathias Rex Visegrád minden építményét csinosította olasz építészekkel, így az Alsóvár részét, a 13. századi Salamon-tornyot is, ami a Dunát a Fellegvárral összekötő völgyzárófal egyik fő védelmi eleme. A török hódítás alatt sajnos elpusztult és csak a 19. században kezdték meg a feltárását, ami a mai formájában megtekinthető.
Egy-két várba (kattints rá) már belekóstoltam utazásaim során, de hát ha a magyar várak várakról beszélünk, akkor mindenképp szóba kerül a visegrádi Fellegvár! IV. Béla feleségének nem kis bizánci hozományából álltak neki az építkezésnek, majd több alkalommal bővítették a harcászati kihívásoknak megfelelően. Több alkalommal őrizték itt a koronázási ékszereket, egy alkalommal Kottanerné meg is pattintotta a Szent Koronát. A V4-ek elődjét Károly Róbert alapozta meg az 1335-ös királytalálkozóval, amit többek közt itt is tartottak.
Ha Budapest felé hagyod el a várost, áthaladsz a 13. századi Vízibástya maradványai alatt, amit IV. Béla szobra is díszít. Ezen keresztül emelőszerkezetekkel juttattak vizet az Alsóvárba. Ma már csak a Viking Sigynhez hasonló hajók forgalmát lehet megfigyelni, de egykoron innét erősen ellenőrizték a Duna forgalmát. Egy színes címer talán feltűnőbbé varázsolhatná a megjelenését?!
Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!
Ha megjött a kedved egy közeli kiruccanáshoz, most még időben vagy, hogy az Utazás Európába által tesztelt legjobb ajánlatok közül foglalj! Bővebben az Utazásszervezőben (kattints rá)!
