A II. világháború kíméletlenül romba döntötte Budapest összes hídját, így először vált legszükségesebbé a Szabadság hidat helyreállítani. 1986 - 1988 között a Lánchidat újították fel a Budai Váralagúttal együtt, majd 1999-ben a 150. születésnapjára egy új világítási rendszerrel emelték meg az éjszakai pompáját. Ám azóta ismét annyira leromlott az állaga, hogy az évek óta húzódó felújítási huzavona is csak kétségbe ejtővé tette a rozsda terjedését, így ideje lenne a tettek mezejére lépni!

Az elmúlt években szerencsére más hídjaink megújultak, de mellettük számos templomunk, kilátónk, kastélyunk is visszanyerte egykori fényét, nézd meg őket is még a pesti hídjaink előtt:

Vajon a hazai mérnökökön túl kinek lehet még beszédes Feketeházy János munkássága vagy egyáltalán a neve?! Viszont alkotásai már jelentősek, ha csak azt nézzük, hogy 1912-ig a Magyar Királyi Államvasutak rá bízta az összes híd tervezését, köztük a Rákóczi híd melletti Összekötő vasúti hidat, mellette pedig jelentős még a komáromi Erzsébet híd és az esztergomi Mária Valéria híd >>> is. Most viszont számomra Feketeházy legmutatósabb vasszerkezete miatt álljunk meg egy pillanatra, ami az 1896-ban átadott Ferenc József híd, vagyis a Szabadság híd, amiről bővebben ITT >>> olvashatsz.

A II. világháború után a Szabadság híddal szemben az Erzsébet híd nem volt olyan szerencsés, mivel az utóbbit nem építették ujjá, hanem később, 1964-ben egy teljesen új szerkezetet adtak át a nagyérdeműnek. Az előző híddal azért nem hiába némi hasonlóságot is felfedezhetünk, mivel mindkét vasszerkezetnél Nagy Virgil építész is részt vett. 1903-ban a híd műszaki szenzációt keltett egészen 23 éven keresztül, mivel addig egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán.

forrás: fortepan.hu

Nevét I. Ferenc József feleségéről, Wittelsbach Erzsébetről kapta. És akkor mi van?! Hát ő volt a mindenki által imádott Sissi! Akkoriban Sávoly Pált bízták meg a teljesen új kábelhíd tervezésével, aki már korábban részt vett számos hazai hídjaink tervezésében és újraépítésében is. A kölni Mülheimer Brückét, ha megnézzük, kísértetiesen hasonlít rá, mivel arról koppintották. 1972-től kezdve megszüntették rajta a villamos forgalmat, mert elkezdtek repedezni a lemezei. A szocializmus egyik büszkeségévé vált, mert egészen 1999-ig a lila ötszázasunkon nem csak Ady köszönhetett vissza, hanem a Budapest látképe is az Erzsébet híddal.

Részleges felújítási munkálatokat 1988-ban fejezték be a Széchenyi lánchídon, ami azóta igencsak lerongyolódott és sürgetővé vált ismét! Széchenyi István Londonban ismerkedett meg Clark Ádámmal, akit először a Duna szabályozásának gépesítésével bízott meg, majd a lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki, ami egy háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd lett. Az azóta Magyarország szimbólummá vált kész hídon Széchenyi soha nem ment át, mivel építése alatt egyszer a Dunába esett, így ezután már kevésbé húzott oda a szíve. Bővebben a hídról ITT >>> olvashatsz.

Az óarany színben pompázó Margit hídhoz hasonló építményeket nem véletlenül láthatunk a párizsi Szajna mentén is, mivel tervezése egy francia mérnök nevéhez fűződik. 1876-ban adták át első ízben, majd 1900-ban a Margitsziget felé egy szárnyhíddal bővítették, hogy ne csak csónakkal legyen elérhető a Nyulak szigete. 1944-ben természetesen a németek nem bírták ki, hogy őrületes károkat okozva ezt se robbantsák fel, de 1948-ban már ismét közlekedhettek rajta. Évtizedekkel később a főváros egyik legelegánsabb hídja a 2011-es felújítás után szélesebb lett és a híd Buda oldali pillérének áttörésével Zsolnay-csempével díszített kerékpáros alagútja is létesült. Később az alábbi szavazás eredményét is számba véve folytatódhat a hidakról való beszámolás, akár a kevésbé ismert Deák Ferenc hídról is..

Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!

Ha kíváncsi vagy az eddig látott legkülönlegesebb szerkezetű hídra, amihez Gustave Eiffelnek is köze volt, akkor nézd meg miről is van szó: