Utazás Európába

A Harmadik Birodalom építményei III.

2021. április 23. 09:00 - Publikus Team

A cseh-magyar gyilkológép

A Magyar Királyi Honvédség létszáma 1944-ben mintegy 1.000.000 főre volt tehető, amiből meglepően kevés, kb. 50.000 honvéd és még hasonló számú német katona védte Budapestet a kb. 180 ezres szovjet-román haderővel szemben. 102 napos hősies küzdelem után fővárosunk annak ellenére elesett, hogy az ellenség nagyságrendekkel keményebb veszteségeket szenvedett el. Lehetséges, hogy a felfoghatatlan orosz sikert olyan technikában, mint egy ártalmatlannak tűnő autóban kell keresni, amiről ők maguk sem tudtak?! A végén majd kiderül a gyilkos jármű kiléte és ha tetszett a cikk, ne felejtsd el a Like-olni a facebook oldalt!

01_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.JPG

Budapest könnyen megközelíthető kirándulóhelye a Csillaghegy fölé tornyosuló Róka-hegy természetvédelmi sziklái. A 40-es években minden bizonnyal egészen más arcát mutatta, mivel itt jelentős légvédelmi ütegeket állítottak fel, de a bányászat miatt ma már csak egy megbúvó lőszerraktárat lehet látni, amit sokan tekinthetnek akár a szocializmusban épült jelentéktelen beton tömbnek is. Egy viszont biztos, hogy egykoron a MÁVAG által nagy számban gyártott Héja vadászgépek is köröztek errefelé is, hogy a szövetséges fölény uralta légteret valamennyire ellenőrizni tudják. Térkép >>>

02_loszerraktar_bunker_roka-hegy_mavag_heja_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.jpg

Zugligetbe kell átugrani a Szilassy útra ahhoz, hogy egy kerítés mellett megbújva megtaláljuk a kissé rozoga bejáratú lőszerfülkét, aminek formája eltér az eddigi szabványépítményektől. Ha német ellátmányról volt szó, akkor akár a világhírű Opel Blitzzel is fuvarozhatták ide, aminek a Villám elnevezése biztosan nem a menettulajdonságaira, annál inkább a későbbi Opel emblémára utalt. Elképesztő, 113.000db-ot 18 különböző változatban (féllánctalpas) és felépítményekkel (busz) szerelték össze akár fából és papírból a német gyár 1944-es lebombázásáig, később pedig ’54-ig a Szovjetunióban. Térkép >>>

03_loszerraktar_bunker_zugliget_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.jpg

Innét kiindulva az út nagy részét akár aszfalton is meg lehet tenni a Hunyad-ormon fennmaradt megfigyelőállásig, ami a megszokott sémára épült. A patinás Lóvasúttól (Bővebben>>>) is fel lehet kapaszkodni, viszont annyira meredek a hegyoldal, hogy szinte csak hágóvassal, kötéllel lehet elérni a csúcsot, de még így is megéri, mivel egészen jó állapotban maradt meg az egyszemélyes beton bunker! Térkép >>>

04_megfigyeloallas_bunker_zugliget_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.jpg

A Kis-Sváb-hegyet vétek lenne kihagyni, mivel az egykori légi fotókon egy egész erőd rajzolódik ki több légvédelmi állással, épületekkel, lövészárkokkal és persze nem maradhat el a szabványosított kúp alakú megfigyelőállás sem. A helyszínen a nyolcszögletű betonépítmény 1933-as köve egészen nonszensz, mert a 44-es felvételen teljesen más látszódik. Lehetetlen elképzelésként most szólaljon meg onnét egy Sztálin-orgona, vagyis a legendás BM-13 Katyusa (Катюша) önjáró löveg, ami akár 8 km távolságban is pusztító erővel csapott le. A legmeglepőbb benne, hogy hordozó teherautóként egy Krazt azonosíthatnánk be, de valójában az amerikai támogatásból kapott International K7-ről van szó. Igen kis számban az Opel gyártotta a páncélozott német megfelelőjét, a féllánctalpas Panzerwerfer 42 (Sd.Kfz. 4) rakéta-sorozatvetőt, aminek tűzereje mellett a hangja ugyancsak lélektani hatással bírt.

Térkép >>> Légifotó >>>

05_kis-svab-hegy_katyusa_panzerwerfer_42_sd_kfz_4_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.JPG

A ráncfelvarrt Normafáról egy kacskaringós sétával juthatunk fel a János-hegy felé, de közben az út bal oldalán észrevehetünk hosszabb gödröket. Nem véletlenül, mivel az egész hegygerincet behálózták a lövészárkok és a közeli Csillebérc alatt jelentős légvédelmi állások is lapultak. Magáért az Erzsébet-kilátó (Bővebben>>>) körpanorámájáért is megéri kirándulni egyet, de mást is találhatunk ott, ha igazán górcső alá vesszük a terepet. Csak a meredek erdőből megközelítve tűnnek fel a kilátó alá rejtett, igényesen kialakított lőszerfülkék, amik a környék hadiigényét látták el. Térkép >>>

06_loszerraktar_bunker_janos-hegy_erzsebet-kilato_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.JPG

A Gazdagrét feletti Rupp-hegyi Tanösvény természetvédelmi területét nem csak a gazdag orchidea állománya miatt érdemes felkeresni, hanem a száraz-sziklagyepi talajtakarót körbeölelő gyér erdőben megbúvó háborús raktár miatt is. Minden bizonnyal a Magyar Királyi Honvédségben legelterjedtebb szállító jármű, a háromtengelyes Rába 38M Botond (2554db) látta el itt a helyi igényeket. A teherautó megrendeléseinek teljesítéséhez a MÁVAG mellett a Ganz, a Láng és más gyárak is hozzájárultak, míg nagy részüket az 1944. április 13-i bombázások megsemmisítették, így a Győri Magyar Waggon- és Gépgyárat is. Térkép >>>

07_loszerraktar_bunker_rupp-hegy_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.JPG

A józsefvárosi Kőbányai úton a sokat emlegetett MÁVAG tőszomszédságában székelt a Ganz-gyár, ami már a háború előtt rendelkezett légvédelmi óvóhellyel, Budapest legrobosztusabb betonmonstrumával. Ez a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) gyártott az említett Botond teherautó mellett Toldi könnyű harckocsit, Turán közepes harckocsit és Nimród típusú önjáró löveget, ill. Zrínyi rohamlöveget is. A repülőgép részlege 1939-ben kezdte meg a termelést WM–21 Sólyom és M 25 Nebuló típusokkal, majd Re-2000 Héja és Arado Ar 96 típusú vadászgépek is kigördültek. Ilyen fontos hadipari helyeken minden bizonnyal megfordultak magas rangú náci tisztek, akik előszeretettel száguldoztak a Járay Pál áramvonalas fejlesztésein alapuló Tatra 77-tel. Borulékonysága miatt a náci tisztek több halálos balesetet szenvedtek, mint amennyien a tényleges harcokban elestek a háború évei alatt! Ferdinand Porsche a VW Bogár (Bővebben>>>) terveinél lopva felhasználta ennek az újításait, ezért később a csehek felé három millió német márka kártérítést kényszerült fizetni! Térkép >>>

08_ganz_legvedelmi_ovohely_bunker_tatra_77_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.jpg

Extraként egy villanásnyi betekintést nyerhetsz Budapest legprofibb lövészárok rendszerébe, amit nagyrészt helyi terméskövekkel raktak ki. Szerencsére a háború után nem sokan tudtak a létezéséről, így a kíméletlen erózióval szemben a rosszindulatú rombolás elmaradása is meghagyta az utókornak. A kitörés alkalmával a Tas nehéz harckocsi prototípusa biztosan nem, de a közepes 40M Turán harckocsik felszántották az erdő talaját, ezért talán célravezetőbb lenne, ha még évtizedeken keresztül ez a titkos hely érintetlenül maradna és nem taposnánk el a történelmet…

09_loveszarok_budapest_ii_vilaghaboru_world_war_ii_magyarorszag_hungary_ungarn_utazas_europaba.JPG

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is.” /Sir Winston Churchill, Fultoni beszéd, 1946. március 5./

1991. június 16. A szovjet csapatok kivonulása

fb_gomb_new.jpg

Ha nem láttad az előző részt, akkor ki ne hagyd, mert abban kiderül, hogy melyik orosz kudarc lett az űrrepülés sikere:

ii_vilaghaboru_world_war_ii_utazas_europaba.jpg

insta_gomb_new.jpg

terkep_map.jpg

süti beállítások módosítása