Az I. világháború után Németország nem rendelkezhetett légierővel, ezért az 1920-as évektől kezdve titokban civil intézményeknek álcázott katonai pilóta‑kiképzőközpontokat és titkos légi egységeket hozott létre. Hitler hatalomra kerülése után rögtön igen bő költségvetéssel és a német ipar támogatóival hozzálátott az amúgy Hermann Göring vezetette Luftwaffe felfegyverzéséhez.
A Junkers Ju 87 vagy Stuka (Sturzkampfflugzeug) könnyen azonosítható volt a fordított sirályszárnyról, áramvonalas burkolással ellátott futóművéről, valamint az erre rögzített, hírhedt Jerikói kürt (Jericho-Trompete) szirénájáról. Ju 87 gépek rengeteg szövetséges hajót süllyesztettek el a dunkerque-i csata alatt is, amelyekkel még a Magyar Királyi Honvéd Légierő is rendelkezett. Klikkelj >IDE< és láthatod a Földközi-tenger által megőrzött Ju 87 B-t is, ami ismeretlen okokból lezuhant és a francia St. Tropez közelében elsüllyedt.
A Stukákat már a spanyol polgárháborúban kipróbálták, ahol gyakorlatilag a Luftwaffe felkészült a Lengyelországban alkalmazott Blitzkriegre. 1937-ben az egyik ilyen bevetés alatt a náci Németország Condor Légió harci repülőgépei két órán keresztül bombázták Guernicát pont a piacnapon, amikor az összegyűlt tömeg menekülni sem bírt. Pablo Picasso nagyméretű olajfestménye, a Guernica erről készült, amelyet sok kritikus a történelem legmegindítóbb és legerősebb háborúellenes festményének tart, mivel fekete-fehérben az erőszak és a káosz által okozott szenvedést ábrázolja.
A háború végén a nácik a végsőkig bíztak a csodafegyverekkel (Wunderwaffe) elnyerhető győzelemben, aminek a listájához a Messerschmitt Me 262 sugárhajtóműves repülőjük is hozzátartozott. Hitler ragaszkodott a folyamatos támadás elméletéhez, ezért bombázónak szánta, de a hozzá értők végül meggyőzték, hogy a védelemben kell bevetni vadászgépként. Egy problémájuk volt már csak vele, nem tudtak annyit gyártani, ami megfordította volna a háború állását, mivel a szövetséges bombázások rajta voltak az összes gyárukon. Kénytelenek voltak a föld alá költöztetni a termelést, így a sugárhajtómű gyártást Mittelbau-Dora bányába, egy összeszerelő üzemet Walpersberg REIMAHG föld alatti üzemébe, egy másikat pedig a rejtélyes KL Mauthausen-Gusen koncentrációs tábor alá helyeztek.
1944-ben a Todt Szervezet München környékén, Landsberg és Mühldorf mellett is Pincészet (Wiengut) kódnévvel hatalmas repülőgépgyár építésébe kezdett. Rüstungsbunker Weingut 1 építéséhez még ma is láthatóan elegendő kavics áll rendelkezésre az Inn folyó kanyarulatában, az erdő pedig kiváló álcázásul szolgált. A 3 méter vastag, 30 méter magas boltívre még talajréteg is került volna és a 12 elemből álló szerkezet így 400 méterre nyúlt volna el. 1945. május 2-án viszont megérkeztek az amerikaiak, így csak a bunker fele készülhetett el. Egyébként ez a Messerschmitt cég a háború után kreatívan buborékautót kezdett gyártani KR200 Kabinenroller márkajelzéssel, amiből 1964-ig 40.000 körüli darabszámot értékesítettek. Nézd meg, nem rossz ám 〈klikk>ide<〉!
Az amerikai Flying Fortresszel szemben a Harmadik Birodalom nem igazán állt rá a négy motoros nehézbombázókra. A legnagyobb számban épített közepes bombázó, távolsági felderítő és éjszakai vadászrepülő a Junkers Ju 88 volt, amit 1986-ban a sinsheimi múzeum egy svédországi tóból mentett ki. Ezt a típust a Magyar Királyi Honvéd Légierő felderítő repülőgépként alkalmazta és a keleti fronton vetette be. Egyik merész változata a Mistel M3B, ami egy Focke Wulf Fw 190A–8 〈klikk>fotó<〉 vadászgépre szerelt Ju 88H–4 repülő bombaként funkcionált és a NASA űrsikló-hordozó koncepciójához hasonlított leginkább.
A Luftwaffe standard bombázója, a Heinkel He-111 átlagosan 2000 kg bombát, ezzel szemben a szövetségesek négymotoros gépe 6-8000 kg bombaterhet tudott hordozni. A Sinsheimben szárnyaló Heinkel He 111H-16 fehér színe kérdéses volt elsőre, de ez sem volt hiába, mivel a keleti front téli álcájában tündökölt. Spanyolországban egyébként ezeket a gépeket a Construcciones Aeronáuticas SA egészen 1956-ig gyártotta CASA 2.111 jelzéssel.
A He 111 egyébként az angliai csatában a birodalom fő bombázó repülőgéptípusaként vett részt, de jelentős szerepet játszott Budapest ostromakor az utánpótlás biztosításában és az evakuálásban, emellett a magyar légierő is rendelkezett velük. Hermeskeilbe kellett utazni ahhoz, hogy egy valódi, katona zöld gép is a sorozat része legyen. A háború után a Heinkel is követte a Messerschmitt üzleti tervét, mivel 1956-ban mutatta be a Kabine buborékautót, amely a BMW Isettával is versenyzett. Végül a német repülőgépgyártókhoz hasonlóan cég nem régiben az Airbus cégóriásba olvadt.
Soha ne feledjük, hogy a kő szilárd diktatúrák egyszer mindig összeomlanak, Hitler ezer éves birodalma is csak 13 évet élt meg!
