Hodály. Elsőre ez juthat az eszünkbe, ha végéré érünk a Fekete-erdei Szabadtéri Múzeumnak (Schwarzwälder Freilichtmuseum Vogtsbauernhof), mivel olyan hatalmas méretű parasztházakat ismerhetünk meg, amik hazánkban abszolút nem voltak jellemzőek. Ezekben a lenyűgöző gazdaságokban, malmokban, szobákban és istállókban felfedezhetjük, hogyan éltek és dolgoztak az emberek az elmúlt 600 évben a Fekete-erdő területén. Másodsorban az is lehet még itt a benyomásunk, hogy nem egy unalmas skanzenről van szó, mivel szabadon felfedezhetjük minden épületet a pincétől a padlásig úgy, mintha a múltban egy percekkel ezelőtt otthagyott farmot látnánk.
Ezeknek a parasztházaknak a miniatűr változata itthon is ismertek voltak korábban, mivel a kakukkos órák minden háztartásban ott lógtak a fali szőnyeg és a barométer között. A Fekete-erdőben az óragyártás a 18. század második felétől a 20. század végéig világméretű volt. A faórákkal bárki foglalkozhatott, ezzel szemben a fémórák gyártása a céhszabályok alá tartozott és szigorúan a városi órásokra korlátozódott. Ilyen órát a skanzen nevét adó Vogtsbauernhof-ban is találhatunk, ami már egészen 1612 óta áll ott, a többi házat pedig Baden Württemberg településeiről hozták ide és 1964-től aprólékosan építették fel. Ne csak kívülről, hanem itt belül is járjuk körbe >>>
Az épület mérete csak akkor érzékelhető, ha a padlásra is felmászunk, ahol régi kocsik és faanyag hordására alkalmas szánkókkal is találkozhatunk >360°Panorama>. Már ennél az épületnél is derenghet valami, hogy ilyet én már valahol láttam! Hát persze! A ’90-es évek elején minden héten bevésődhetett A klinika c. sorozatból Brinkmann professzor háza, amit a kórházával együtt szintén megtalálhatunk errefelé >>>
Az 1737-ben épített Falkenhof a múzeum legnagyobbika, ami a Rajna-menti Freiburg városától keletre fekvő vidéknek az építkezését mutatja be. A tájra jellemző nagy, sík mezőknek köszönhetően a terület itt kifejezetten alkalmas volt a mezőgazdasági művelésre és a házon belül, kéznél tartották az állatokat.
Ezzel szemben a Lorenzhof a Fekete-erdő hegyvidékéki építkezésére épül, ahol a bányászat és a faúsztatás mesterségét ismerhetjük meg. Étkezőjében körbejárhatjuk a ma is még jól mutató népi motívumokkal díszített bútorokat >>>
A Fekete-erdőről sokunknak még a Duna juthat az eszünkbe, mivel még az általánosban megtanulhattuk, hogy ott ered több ága. A napjainkban is érzékelhető klímaváltozás hatására azonban több szakaszát is az eltűnés veszélyezteti, erről bővebben olvashatsz >>>
A Hotzenwaldhaus azt az épülettípust tárja elénk, melyet a Südschwarzwaldban, egészen a Felső-Rajna vidékéig alkalmaztak. Itt már megismerkedhettünk korábban a svájci oldalon lévő Rajna-vízeséssel >Bővebben>>>, aminél a Niagara-vízesés hasonlóságai is visszaköszöntek. Különös ismertetőjele ennek a parasztháznak a külső kőfal és a belső faház közötti folyosó. Ez gondoskodott arról, hogy a ház lakói védve legyenek a téli ítéletidőtől és a nyári hőségtől is, így ez kiváló alapja lehet a klímaváltozástól szenvedő hazánk építészeti irányzatának.
A díszesebb Ortenauhaus már kissé elüt a skanzen többi házától, ami szintén a Felső-Rajna vidékére jellemző és 1775 körül épülhetett favázás szerkezettel. Ez az épület csak lakóház, az egykori istállók, valamint a bortermesztéshez és a mezőgazdasághoz szükséges felszerelések az előbbiekkel ellentétben a mellette álló gazdasági épületben kaptak otthont.
A Fekete-erdőt csak a Rajna folyó választja el Elzásztól, ahol ezek a favázas házak is feltűnnek, még az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban is >>>
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:
További extra fotókért klikkelj ide:
