Az Einstein–Szilárd-levelet aláírásával Albert Einstein küldte 1939. augusztus 2-án Franklin D. Rooseveltnek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, amelynek nagy részét Szilárd Leó fogalmazta meg Teller Ede és Wigner Jenő Amerikába emigrált magyar fizikusokkal együtt. Arra a lehetőségre mutatott rá, hogy egy urántömegben egy láncreakció létrehozásával mesterséges úton hatalmas energia jöhet létre nagyszámú új, rádiumhoz hasonló elem keletkezésével. Arra intette az elnököt, és hogy a jelenség olyan nagy erejű, új típusú bomba előállításához is vezethet, amiből egyetlen elpusztíthat egy kikötőt a teljes hajóállományával együtt. Felhívta még a figyelmet, hogy a németek valószínűleg már dolgoznak az atombombán és Németország leállította az urán eladását, amit a csehszlovákiai bányákból nyert ki.*

Az Uranverein néven ismert német nukleáris fegyverprogramot 1939. szeptember 1-jén hozták létre, aminek a nukleárisenergia-programját Werner Heisenberg Nobel-díjas német fizikus vezette. Ebben az évben német tudósok fedezték fel az atommaghasadást, amikor 92-es atomtömegű uránt neutronokkal bombáztak és 1940 decemberében sor került az első reaktor kísérletre Berlinben. 1942. június 4-én Heisenberg azt mondta Albert Speer fegyverkezési miniszternek, hogy 1945 előtt nem lehet bombát építeni, mert ahhoz jelentős pénzforrásokra és létszámra lenne szükség. 1943 nyarán Berlint erős légitámadás érte, ezért megkezdték a laboratórium és a B8 kísérleti uránreaktor áttelepítését a fekete-erdei Haigerlochba, valamint Hechingenbe.* De közben egy pillanatra álljunk is meg, mert érdemes ám körbenézni ezen a csodás hegyvidéken >Bővebben>>>.

illusztráció Haigerlochról

Moderátorként az uránkockák között először nehézvizet használtak, amit a megszállt norvég Norsk-Hydro társaság vemorki üzemegységéből szereztek, később azonban grafitot használtak ennek kiváltására. Bár a kockák éle mindössze öt centiméter volt, a súlyuk lenyűgöző, két és fél kilót nyomott. A szövetségesek előrenyomulására a német tudósok a közelben elrejtették az uránkockákat és a nehézvizet, mielőtt a felderítésre szakosodott amerikai–brit ALSOS 1945. április 23-án megérkezett, de azok hamar felderítették a készleteket. A Manhattan projekttel kifejlesztett és Hirosimában ledobott Little boy atombombába azonban nem építhették be, mivel azok túl későn érkeztek az Egyesült Államokba, de az biztos, hogy később újrahasznosították. Évtizedekkel később a karlsruhei kutatók új betekintést nyertek abba, hogy a Harmadik Birodalom nukleáris programja valójában meddig fejlődött. Kimutatták, hogy a megvizsgált kocka alig kapott neutronokat, ami arra utal, hogy az Uranverein messze volt attól, hogy önfenntartó láncreakciót hozzon létre.*

A neutronok által kiváltott láncreakció egyik feltétele volt, hogy közel 99% tisztaságú nehézvíz lassítsa le azokat. Ezért nemrégiben amerikai tudósok is megvizsgálták és megállapítást nyert, hogy a németek nehézvize nem volt elég tiszta, mivel az csak 93,4%-os volt. Az 1943-ban előállított uránkockákon nem mutatható ki hasadóanyag, mert neutron hatására, hasadási termék nem mutatható ki rajta. A reaktor megépítéséhez viszont rendelkeztek elegendő uránnal, de azok nem voltak 235-os tisztaságúra dúsítva.*

A türingiai Jonastalban épült létesítmény egyike volt annak a két helyszínnek, ahol tesztelhették az atomenergia-projektet. A legszigorúbb titoktartás mellett a közeli buchenwaldi koncentrációs tábor több ezer foglyával 25 alagutat ásattak a környező hegyekben, de a háború vége előtt nem tudták befejezni. 1945 márciusában a Türingiában fekvő Ohrdruf katonai gyakorlótéren két kísérleti robbantásra kerülhetett sor. Egy szemtanú szerint izzó fényt látott, ami belül piros, kívül sárga volt, ezután pedig egy erős vihar vonult át a hegyeken. A szovjet Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumából nemrég feloldott dokumentumokban olvasható, hogy Adolf Hitler nukleáris támadást tervezett a Szovjetunió ellen 1945 júniusára. Ezzel szemben Albert Speer már korábban megállapította, hogy ha a bomba fejlesztéséért felelős kutatók minden támogatást megkaptak volna, véleménye szerint a németek akkor is legkorábban csak 1947-ben készülhettek volna el egy működő atombombával.*

Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:

További extra fotókért klikkelj ide:

A Fekete-erdőt csak a Rajna folyó választja el Elzásztól, ahol Strasbourgban nem csak az Európai Parlament modern üveg épületét, hanem a több száz éves favázas házakat is felfedezhetjük >>>.

*Források:

Wikipedia, Einstein–Szilárd-levél

Spiegel, Heisenberg-Würfel" verrät Details über Hitlers Atomprogramm

C&EN, Nuclear-ForensicNuclear Forensics Shows Nazis Were Nowhere Near Making Atomic Bomb

National Geographic, Nyomozás Hitler atombombája után