Báthory István erdélyi fejedelemben, II. János Pál pápában és Oskar Schindlerben létezik egy közös pont, mégpedig a mai úticélunk, a turisztikailag felkapott Krakkó. Mindössze 400 km-t kell utaznunk és eljutunk egy olyan világörökségi városba, amire akkora tömegek kíváncsiak, mint bármelyik világváros legfőbb látványosságára.
A városnak jelentős magyar vonatkozása is van, mivel a középkorban a Jagelló Egyetemen nem csak Kopernikusz tanult, hanem jelentős számú honfitársunk is, akiknek külön kollégium, a Magyar burza (Bursa Węgierska) állt a rendelkezésükre. Az egyetemen a mai napig magyar tanszék is működik. Mielőtt viszont a városba lépnénk, nézzünk körül, hogy Lengyelország mennyi látványossággal büszkélkedik>>>
Az egész Óváros és a Wawel 1978-tól az UNESCO Világörökség része, így biztosított, hogy amerre megyünk, belebotlunk egy nevezetességbe. A betolakodóktól északról az Óvárost a téglából épült gótikus rondella, a Barbakán védte, ami után rögtön ott magasodik a Flórián-kapu (Brama Floriańska), a maga barokk koronájával.
Továbbhaladva sem fogunk unatkozni egy másodpercig, mivel a Floriańska utcán rögtön fotózhatjuk az égbe törő Mária templomot (Bazylika Mariacka), ahonnét óránként felhangzik az 1241-es tatár támadás harsonaszólója. A Főtérre (Rynek Główny) érdemes korán érkezni, mivel a turista hordák főidőben teljesen ellepik azt a perec (obwarzanek krakowski) árusokkal együtt.
Az 1820-ban lebontott városházából csak a 70 méter magas, gótikus Városháza tornya (Wieża Ratuszowa) maradt fenn, amin máig egy nürnbergi óra ketyeg. Érdemes körbenézni a környező éttermek kínálatában, ahol kipróbálhatjuk a lengyel konyha remekei között a plindzát >>>, bigost >>> vagy a pierogit >>> egy pohár sörrel, amire biztosan ráfér még egy sajtorta, a sernik >>> is.
A város főterén áll Krakkó legjellegzetesebb épülete, a reneszánsz Posztócsarnok (Sukiennice), ami ma már elsősorban a baltikum jellegzetességét, a borostyánkőből készült ékszereket kínálja. A nemzetközi kereskedelem fontos gócpontja a fénykorát a 15. században élte, amikor a keletről érkező egzotikus áruk, mint a fűszerek, a selyem, a bőr és a viasz érkeztek ide, a krakkóiak pedig itt adott túl textiljükön, a Wieliczkában bányászott són és az ólmon.
A Főtértől délre húzódó Kazimierzt a második világháborúig nagy számban zsidók lakták, mivel már a 15. században is ide menekültek az atrocitások elől. 1941-ben, Lengyelország náci megszállása után a németek a Kazimierztől délre, a Visztula másik partján fekvő Podgórze kerületben alakították ki a gettót. Az utóbbi időben több épületét renováltak, sok étterem, különleges hangulatú kávézó és söröző, valamint könyvesbolt és galéria működik. Dobjunk is be egy kiadós lengyel melegszendvicset, a Zapienkát >fotó>>>!
Oskar Schindler 1936-tól a német fegyveres erők hírszerző szolgálatának, az Abwehrnek a munkatársaként kezdett el dolgozni. Lengyelország elfoglalása után kihasználta a gyárak náci kézbe vételét és két másik cég mellett zsidó tőkéből megvásárolta a krakkói zománcárugyárat, az Emaliát is. 1943. márciusában több mint ezer zsidó kényszermunkását a németek a krakkói gettó felszámolása miatt az Amon Göth vezette krakkó-plaszowi koncentrációs táborba telepítettek át. Ez idő alatt többször is közbenjárt az érdekükben, kenőpénzek és személyes diplomáciai kapcsolatok felhasználásával próbált tenni értük.
1944 végéig tudta megakadályozni az SS deportálását azzal, hogy a gyárba költöztette őket. Az oroszok közeledtével az üzletember engedélyt kapott, hogy üzemét áthelyezze a Cseh-Morva Protektorátusban lévő Brünnlitzbe (Brněnec) és a Schindler listáján >klikk a fotóra>>> szereplő ezerkétszáz zsidó foglyot magával vihetett, akik itt élték túl a háború utolsó hónapjait. Ez a gyár sem áll már sokáig elhagyatottan, mivel az egykori textilgyárból is múzeum lesz. A Yad Vasem 1993-ban Oskar és Emilie Schindlernek a Világ igaza elismerést adományozta, végakarataként pedig a jeruzsálemi Sion-hegyen található katolikus temetőben találhatott megnyugvásra.
Ráadásként ne hagyjuk ki a Visztula bal partján magasodó Királyi palotát (Zamek Królewski na Wawelu), a Wawelt. Az épületegyüttes mai alakját a reneszánsz korban nyerte el, de mutatós, gótikus bástyák is felfedezhetők az oldalában. A palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar >klikk a fotóra>>> található, ami látványos vitézi tornák színhelyeként is szolgált. 1576-ban a törökök „ajánlásával” Báthoryt István erdélyi fejedelmet a waweli székesegyházban (Katedra na Wawelu) koronázták lengyel királlyá, ám Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét nem tudta megvalósítani. Sírhelye a mai formájában ebben az 1364-ben elkészült gótikus katedrálisban foglal helyet a többi lengyel királyéval egyetemben. Búcsúzóul vessünk még egy pillantást a székesegyház előtti téren az egykori lengyel pápa és krakkói érsek, Szent II. János Pál 3 méter magas bronzból készült emlékművére is.
Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:
További extra fotókért klikkelj ide:
Top 10 kihagyhatatlan lengyel nevezetesség >>>
