Ki ne emlékezne a régi kelet-német autók hátulján virító DDR feliratra?! A keleti blokk felsőosztálya szélsőséges körülmények között tengette életét egészen a berlini fal (Berliner Mauer) 1989-es leomlásáig, aminek a hivatalos neve Antifasiszta Védősánc volt, mivel az NDK a nyugati kémtevékenység megélénkülését kívánta visszaszorítani. A Stasi még veszélyes radioaktív gammaágyúval is átvilágította az autókat, ám itt aknákat nem telepítettek, ellenben 1,3 milliót rejtettek el a vasfüggöny mentén. Szintén az "imperializmus" elleni védelemre épült a türingiai Mödlareuth polgárainak hétköznapjait megkeserítő 3,30 m magas „kis berlini fal”, ahol sokszor kegyetlenebb védelem uralkodott. 1990. október 3-án végleg megroppant a rendszer, mivel újraegyesült az NDK és az NSZK, így észrevétlenül suhanhatunk át a határaikon.
Bemelegítésképp először is nézzünk körül, mi minden található Türingiában, sőt egész Németországban:
Merkers-Kieselbachi sóbánya túrája a 30km/h sebességgel suhanó kétemeletes bányászlifttel kezdődött 500 méter mélységben és a kellemes 20 fok feletti klímában 〈klikk⇓fotóra⇓〉. A 21 kilométeres körutazás során bányász szakértők hat izgalommal teli állomáson kalauzoltak át, miközben megtudhattuk, hogy a hamuzsír és a kősó kitermeléséből műtrágyát, asztali sót és útszoró sót állítottak elő. Csak 1980-ban fedezték fel az egyedülálló természeti csodát, a 807 m mélyen nyugvó kristálybarlangot (Kristallgrotte), ami akár egy méter hosszú sókristályokkal is elkápráztatott.
A világ legnagyobb és legmélyebb koncertterme 250 méter hosszú, 22 méter széles és akár 17 méter magas, a kiváló akusztikájával kínál lehetőséget koncertek és rendezvények megtartására. A háború végén az amerikaiak találták meg az aranyszobát (Goldraum), ahol a Reichsbank teljes arany- és devizaállományát, felbecsülhetetlen értékű műalkotásokat, valamint Nefertiti mellszobrát is itt tárolták 〈klikk>Bővebben<〉. A vezető elmondása szerint csak az arany mai értéke 11 milliárd Euró lenne! A túra végén azt is megtudhattuk, hogyan juttatták le a különböző járműveiket a 600 km hosszúságú alagútrendszerbe:
forrás: K + S AG, Merkers-Kieselbach
Nyaralás vagy kirándulás alkalmával ne rettenjünk meg egyből az esőtől, mert sokszor feldobhatja a hely lényegét, ezt a hatást meg lehet már akkor is figyelni, ha elhagyjuk Eisenach szecessziós villáit és bevetjük magunkat a Türingiai-erdőbe. A Drachenschlucht (Sárkány-szurdok) elnevezés Eisenach védőszentjéről, sárkányölő Szent Györgytől származik. A túraútvonalon azonban a borongós idő és a szitáló eső egészen más földrészekre repített, miközben az ezüstös vízcseppek csillogtak a mohás sziklákon és a mélyzöld páfrányokon. Néhol csak vállszélességű hasadékon keresztül elénk tárultak a lenyűgöző sziklaalakzatok, de közben ne feledjük el, hogy a lábunk alatti rácsok akár a patak gyorsan emelkedő vízszintjével is fenyegetnek!
Innen akár egy hegymászással, de autóval is könnyen elérhető a 19. században átalakított Wartburg vára, ami 1999 óta nem hiába az UNESCO Világörökség része. II. Lajos bajor király ezt a pazar várat vette alapul a meseszerű Neuschwanstein kastélyához, ami a Disneylandben fellelhető Csipkerózsika kastélyt inspirálta. A Grimm testvérek pedig a közelben lévő hesseni kisvárosok elbűvölő hangulatából merítették legendás meséik környezetét 〈klikk>Bővebben<〉.
Keleti kényelem és nyugati izgalom érzését keltette a lemezhangú ajtócsapódás, a kék füst és a motorfék nélküli suhanás, ez nem volt más, mint a vár lábánál elterülő Eisenach városának remeke, az 1966-ban bemutatott Wartburg 353. Három alapmodellből választhattunk a Merkurnál, Limousine (szedán), Tourist (kombi) és Trans (pickup) volt a széles kínálat, amik közül a Touristot a képre kattintva előhívhatod. 1975-ben érkezett meg a W (Weiterentwicklung) változat, majd ’86-ban a ráncfelvarrt kiadás a Volvo-mintájú fejtámlákkal és Pneumant diagonál gumikkal. A Volkswagen motorral szerelt Wartburg 1.3 megrendeléseinek visszaesésével 1991 áprilisában a sikertörténet véget is ért és a gyár az Opel égisze alá került.
1979-es ikonikus jelenet nem hiába került rá egy példányára, mivel a szovjet főtitkár, Leonyid Iljics Brezsnyev tripla (egyet jobbra, egyet balra, egyet középre) elvtársi csókkal (Bruderkuss) ismerte el az NDK főtitkárának, Erich Honeckernek a rendszer iránti elhivatottságát, bár az osszinak voltak ám kisebb kilengései, mint a fogyasztói szocializmus megvalósítása…
Ha Türingia, akkor Köstritzer Schwarzbierbraten mit Thüringer Klöße, ami helyben a klasszikus vasárnapi ebéd, a marhahús szeletet gazdag fekete sörmártás gazdagítja, türingiai burgonyagombóccal és természetesen a helyi párolt káposztával. Ezek után nincs más hátra, mint a vár éttermében kikérni ezt az ínycsiklandó főételt 〈klikk⇓fotóra⇓〉.
Ne feledjük el, hogy a második világháború alatt itt Türingiában, a Mittelbau-Dora koncentrációs láger foglyai gyártották a kegyetlen hideg és nyirkos alagútrendszerben a Messerschmitt Me 262 sugárhajtású gépeket, nézz bele:
