Belgium a mai BeNeLux államokkal nagyjából azonos területű Egyesült Németalföldi Királyságból csak 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. A korábban megismert Vallónia régiója 〈Bővebben>>>〉 után most az északon található, Flandria (hollandul: Vlaanderen) városait járjuk be, aminek nem véletlenül volt a jelentése a vízzel borított föld. A hivatalos nyelve a holland, de gyakran hivatkoznak rá a lakosok, mint flamand nyelvre.
Belgiumban az épületek nagy része téglával borított, ezért jogosan érezhetnénk azt, hogy Angliában járunk, de az eddig megismert Gdansk és Lüneburg Hanza-városokhoz is hasonló az építészetük, főként a keskeny több emeletes oromtetős házai, amik itt elsősorban lépcsősek. A legrégebbi ismert ilyen oromzatok a 12. és 13. századból származnak, amik román stílusban épültek, ide tartozik a világ legrégebbi, az 1175-ben épült genti Korenstapelhuis, amit hamarosan meg is láthatsz.
A Brüsszeltől 25 km-re fekvő Leuven nem tartozott a Hanza-szövetségbe, de a leuveni posztó gyártásából és kereskedéséből egészen jól megszedte magát, amelyet 14-15. századi szövegek lewynként említenek. A Nagy piactéren (Grote Markt) magasodó Szent Péter-templom és torony (Sint-Pieterskerk) az UNESCO világörökségéhez tartozik, de ennél is figyelemre méltóbb a gótikus Városháza (Stadhuis) pazaron díszített homlokzata. Ennek a hangulatát Michael Neher 1854-es festménye (forrás: wikipédia) is korhűen megörökítette 〈klikk>>>festmény〉.
Említést kell tenni a Flamand beginaudvarokról, mivel azok is nem véletlenül lettek a világörökség részei. A beginák a 12. század második felében a Németalföldön indult női vallási mozgalom tagjai, akik közösségben éltek, hasonlóan a szerzetesrendek tagjaihoz. Leuvenben is egy kis városrészt foglal magába a Nagy beginaudvar (Groot-Begijnhof), ahol kellemes sétát lehet ejteni.
A Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtára (Universiteitsbibliotheek) már kívülről is sejteti, hogy valami egészen pazar dologról van szó, de az igazi értéke a teljesen fával borított olvasóterme, ami az első és második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 1922-ben került elő az egyetemi könyvtár Leuveni Kódexéből az egyik legértékesebb nyelvemlékünk a 13. századból, az Ómagyar Mária-siralom, ami 1982-ben jutott vissza a magyar állam tulajdonába 〈klikk>>>megnéz〉.
Brüsszel és Antwerpen között fekszik a másik bájos kisváros, Mechelen. Már kilométerekkel előtte feltűnt egy kőből épült vaskos felhőkarcoló, ami nem más, mint az 1452-ben épült Szent Rumbold-katedrális (Sint-Romboutskathedraal) 97 méter magas, befejezetlen tornya. 13. századi várfalának egyetlen fennmaradt maradványa, a Brüsszeli kapu (Brusselpoort) után megnyílik a középkor valódi hangulata. A főtéren (Grote Markt) álló városházának ad otthont a régi Posztóház (Lakenhal) és a hozzá csatlakozó 14. századi harangtorony, ami szintén felkerült az UNESCO listájára 〈klikk⇓fotóra⇓〉.
A Dyle folyó mentén meglepetés látnivalók is jöhetnek szembe velünk, ha épp az alábbi három középkori lakóházat fotózzuk, mivel közben a Kaanbrug hidat épp elforgathatják, hogy alatta elférjen egy komótos bárka.
JÁTÉK extra fotóért | Szerinted melyik édesség jellemző Flandriára?
A korábbi cikkben már a francia régióba, Vallóniába és a liège-i gofriba belekóstoltunk, de ne hagyjuk ki a másik gofri fajtát, a brüsszelit sem! Ez egy vékony, élesztős tésztából készül, amelyet speciálisan erre a célra tervezett készülékben sütnek ki, így a téglalap alakú gofri a megszokott, kockás mintázatot kapja. A legfontosabb adaléka azonban az élesztő, amely légiességet és könnyedséget kölcsönzi neki.
Utazás során ritkán adódik, hogy pár óra szabadidőnk keletkezik, de ezennel így jártam és bringával felfedeztem még Gent városát. A 11. századtól a Leie folyó partján fekvő Graslei utca rakpartján megnövekedett a kereskedelmi tevékenység, így ez lett a város kikötője. Alapvető gabonajogai miatt Flandriába minden gabonaimport Genten keresztül történt és a gabonakereskedelem központjává vált. Álljunk is meg egy pillanatra, mert a város tengeri kapcsolatát csak a 19. század közepén építették meg a 32 km-es Gent-Terneuzen csatornával, akkor milyen kikötőről beszélünk? A megoldás abban rejlik, hogy a város Schelde folyója egy jó nagy antwerpeni kerülővel ömlik az Északi-tengerbe.
A Grasleien látható román stílusú kőház, a Kukoricaház (Korenstapelhuis), a 12. századi Németalföld egyik legrégebbi példája, ami a különleges Tournai mészkőből (Doornikse steen) épült. Ez egy fekete-kék, réteges mészkő, amely az időjárás hatására válik ezüstszürkévé, így a Scheldt-gótika jellemzőjévé. A tőle jobbra lévő Vámház (Tolhuisje) a legkisebb épület a városban, aminek a lépcsős oromzata és valószínűleg a középkori fahomlokzata is a 17. századból származik. Ezt a vámbódét 1734-ig használták a város urai, hogy beszedjék a kikötőben forgalmazott áruk után fizetendő vámokat vagy adókat.
Érdemes még körbekerekezni Gent csatornáit, mivel Leuvenhez és Mechelenhez hasonlóan itt is találunk világörökségi beginaudvart, ill. németalföldi hagyományokhoz híven több száz éves Posztóházat harangtoronnyal (Het Belfort van Gent)! Útra fel!
