A török hódoltságunk idején máshogy is alakulhattak volna az események, így még a napjainkban is tartozhatnánk az Oszmán Birodalomhoz, tovább gondolva pedig nem az EU választásokon aggódhatnánk, hanem Erdoganra és ellenfeleire adhattuk volna le a voksunkat.
Sokszor nem is gondolunk a déli harangszó jelentőségére, miszerint a Nándorfehérvári diadal keretében a hírekben nemrégiben felmerült Szilágyi Mihály és Hunyadi János 1456-ban legyőzte a túlerőben lévő török hadat. Egy évszázaddal később 1552-ben Eger vára állt ellen, korábban pedig 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, így az ország egy része nem került idegen fennhatóság alá és Kőszeget ma nem díszítik a háttérben a minaretek sziluettje, mint a fenti képen. A 150 éves török elnyomás alól végül az 1699-es karlócai béke értelmében szabadult fel az ország!
Kőszegen a késő gótikus és kora reneszánsz jegyeket viselő Jurisics várba hosszú várakozás után bebocsátást nyertem, nem volt hiába! Egy része már szépen fel van újítva, meg lehet csodálni a lovagtermet és akár egy középkori 3D-s filmet is elkaphatunk, de a középkori fegyvereket is kézbe vehetjük. A csajok meg feleleveníthetik a fűszer ismeretüket az erre kialakított növénykertben. A számomra az igazi látnivaló ismét a részletekben rejlett, ami a vár nyugati oldalán magasodó Forintos Mátyás-bástya volt, ahonnét a névadó sikeresen védte a várat a török támadásokkal szemben.
Egy város felfedezésénél nem mindig a főbb látványosságok nyújtják a meghatározó későbbi élményeket, érdemes ezért céltalanul és főleg nyitott szemmel barangolni. Így találtam meg a Jurisics teret és a Chernel utcát összekötő kis sikátort, aminek egy részénél még a fejemet is le kellett húzni, olyan alacsony átjárót alakítottak ki korábban a Szolgabíróság alatt. Másik ilyen élmény a kolostorral szembeni kis macskaköves utca, ami éppen a tavaszi napfényben valami különleges hatást nyújtott:
A Jurisics tér felújítása 2012-ben befejeződött, így mára már visszakapta az egykori pompáját, ahol több templom és a kolostor is helyet foglal. A copf és klasszicista stílusú Városkút, valamint a Sgraffitós-ház az egyik fő látvány eleme. Az utóbbin akár egy falfirka is lehetne, de már a felvidéki Késmárkról (kattints rá) szóló cikkemben beszámoltam róla, hogy milyen gondos eljárással készítik a homlokzat eme díszítését.
A város jelképe kétségtelenül a Hősök kapuja, ettől jobbra látható a Szolgabíróság jó pár éves épülete és a 14. századi Városháza, majd a tér közepén díszeleg a karcsú Mária szobor.
A Hősök kapuja a hiedelmekkel szemben nem egy középkori épület, csak 1932-ben emelték eklektikus stílusban a vár ostromának 400. évfordulójára. Tőle balra húzódik az érdekes nevű Lábasház, ami mai arculatában eléggé leromlott, de igazán ódon képét mutatja. Az egykori mészárszékre 1774-ben húzták az oszloplábakra támaszkodó felső szintet, amiről az Instagramon találsz fotót.
Az Országház, a Mátyás-templom és a martonvásári Brunszvik-kastély közös stílusa igazán magával ragadó, ami mindjárt ki is derül, hogy melyik irányzatot képviseli. A kőszegi Fő tér kétségtelen éke a 19. századi historizáló (elmúlt korok stílusainak utánzása) neogótikus Jézus Szíve-templom, ami lehetne akár egy átlagos falusi barokk templom is, így viszont átsiklottam volna felette. De nem erről van szó, mert a tágas téren olyannyira különleges látványt nyújtott, hogy a külseje hajazott a Walt Disney által megálmodott Csipkerózsika kastélyára. A stílus itt is stimmelt, mivel ehhez az ihletet ugyancsak a neogótikus Neuschwanstein kastély adta. Ahhoz viszont, hogy a templom igazán lenyűgözzön, be kell lépni és átadni magadat a főleg világoskék polikróm festésnek és a káprázatos ólomüveg utánzatoknak. Egy biztos, hogy hazánkban ehhez fogható színpompás templombelsőt nem igazán láttam, ezt meg kell nézned!
A téren még vessünk egy pillantást az egy emeletes, színpompás házsorra, ami nagyban emlékeztet a felvidéki bártfai (kattints rá) emlékeimre. A török időkre mivel is emlékezhetnék meg a legszélsőségesebben? Benyomattam hát egy török kebabot az egyik helyi gyorsétteremben, bár a helyi híresség, a tulaj nem török, hanem örmény származású, aki a hangulatot önmagában is emeli.
Kőszeg felfedezését kezdhetjük akár a Szulejmán-kilátóról elénk táruló panorámával is, de én tudatosan a végére szoktam ezeket a látványosságokat időzíteni, amikor már van némi ismeretségem a nevezetességekről. Most is így tettem és a végére összeállt a teljes kőszegi élmény!
Ha az új cikkekről itt is értesülni szeretnél, klikkelj a jobb felső sarokban lévő +KÖVETÉS gombra!
Ha Nyugat-Magyarországon autózol, ki ne hagyd a közeli Sopron óvárosát, amiről a korábbi cikkemben olvashatsz:
