Ha három nevezetességet, a Brandenburgi kaput, a Reichstag épületét és a TV-tornyot megemlítjük, biztosan mindenkinek beugrik, hogy Berlinről van szó. Németország fővárosa körülbelül 3,7 millió lakosával, ami az agglomerációval együtt 6,3 millió, az Európai Unió legnépesebb városa. Az ismétlődő nyári extrém hőmérsékleti rekordok és elnyúló hosszú kánikulák után ideje már a mediterrán célpontok után a kellemesen hűvösebb városok felé venni az irányt! Aki a tikkasztó 40 fokban Dubrovnikban>>>, Rómában>>> vagy Sevillában>>> szeret sétálni, jó utat kívánunk a nyári úticél választáshoz, nagy valószínűséggel csalódás lesz már. Amszterdam>>>, Brugge>>>, Gdansk>>> és Hamburg>>> után fedezzük fel Berlint a két részes cikkünkkel, mivel meglepően több látnivalót tartogat, mint gondolnánk!

Berlin alkotmánya szerint címerén és pecsétjén egy piros karmú és piros nyelvű fekete medve látható. A berliniek azért választhatták ezt jelképül, mert a Berlin szó első szótagja a medvére utal, a maradék –lin pedig egy kicsinyítő képző. Egyebekben medvének hívták még I. Albertet, brandenburgi őrgrófság meghódítóját és egyben alapítóját is.

Az egykori NDK és az 1989-es berlini fal leomlásának történelmi szimbólumává nem ez a kis medve, hanem a kelet-német népautó, a Trabant vált. Erre a turisztikai ipar is nagyban épít, mivel a Trabant souvenirek és kiegészítők szerves részét képezik annak. Berlin utcáin már csak elvétve látunk papírjaguárokat, de Zwickauban egy egész flottát vehetünk szemügyre. Tovább a cikkhez >>>>

Miközben Budapesten már 26 fokot mértek, a városnézés kellemes 18 fokban kezdődött a 1896-ban megépült neogótikus Oberbaumbrückénél, ami az egykori fahíd helyén ível át. A felső szinten Berlin első metróvonalának (U-Bahn) sínjei haladnak át a Spree folyón, amelyek 1902 óta üzemelnek. A vasúti viadukt alatt egy középkori kerengőhöz hasonló védett gyalogos átkelőhely található a közúti forgalom mellett. A híd középső ívét két 34 méter magas torony díszíti, amelyek kiálló mellvédjeikkel a prenzlaui városfal középső kaputornyát mintázzák. Különböző kialakítású tornyaik a berlini medve és a brandenburgi sas domborműveit büszkén viselik. 

Berlin egyik leghíresebb, legnevezetesebb tere, fontos közlekedési csomópont, az Alexanderplatz a jelenlegi nevét 1805-ben kapta I. Sándor orosz cárról. A koncepcióterve Moszkva példáját követte, mivel a Vörös térhez hasonlóan ezt a teret is nagyszabású rendezvények központi gyűjtőhelyeként tervezték. A környék kiváló lehetőséget nyújt, hogy a helyi kajákat, a Berliner Pfannkuchent (fánk), döner kebabot és legfőképp a currywurstot >>> is kipróbáljuk.

Ezen a téren található a Világóra (Weltzeituhr) egyetlen egységből álló órája, amely a világot szimbolikusan ábrázolja. Fém rotundája 148 városnevet tartalmaz 24 időzónában, köztük Budapestet is alumíniumba marva, Brüsszel és Madrid között. A Világórát hivatalosan 1969. szeptember 30-án nyitották meg a nagyközönség előtt, az NDK alapításának 20. évfordulóján, amely egyben a berlini tévétorony megnyitását is jelentette. A világóra felett a Naprendszer egyszerűsített mása látható, amelyben a bolygók gömbökkel és pályáik acélkörökkel vannak ábrázolva, amik percenként egyszer forognak. Meghajtó rendszere a föld alatt található, amiben főszerepet játszik egy Trabant fogaskereke is. 10:41-kor itt még mindig csak 19 fokot mutatott a hőmérő.

A tér szomszédságában egy panelházsor előtt terül el a Tv-torony park, aminek szemmagasságában meghatározó motívum a szocialista NDK mértani beton alakzatai. Ebből nő ki a 368 méteres Berlini tévétorony (Berliner Fernsehturm), ami Németország legmagasabb építménye és Európa hatodik legmagasabb tévétornya. 1965 és 1969 között építette a Német Posta, ami szimbólumként és széles körben látható nevezetességként uralja a város látképét. Toronygömbje kilátótoronyként is szolgál, amelynek teraszához 203 méter magasan egy bár, fölötte pedig a forgó étterem tartozik. A torony szomszédságában díszeleg a téglából épült Vörös Városháza (Rotes Rathaus), amit a 74 méteres tornya koronáz meg igazán.

A világörökségi Múzeum-sziget (Museumsinsel) a Spree folyó szigetének északi csücskén terül el, ami egy egyedülálló épületegyüttest rejt. Magába foglalja az öt nagy berlini múzeumot, amelyeket a porosz uralkodók építettek, valamint a James Simon Galériát, egy fogadó- és kiállító épületet. Nyáron a Bode Múzeummal szemközti folyópart népszerű találkozóhely a berliniek és látogatóik számára is a Múzeum-sziget északi csücskének gyönyörű kilátása miatt. Az UNESCO listáján szerepelnek még a fényűző Potsdam és Berlin palotái és parkjai >Bővebben>>>, valamint Berlin modern stílusú lakótelepei is.

A Múzeum-szigeten magasodó Berlini dóm (Oberpfarr- und Domkirche zu Berlin) nem csak egy protestáns templom számos állami ünnepséggel, hanem Európa egyik legfontosabb dinasztikus temetkezési helye is egyben. A 16. század végétől a 20. század elejéig összesen 94 Hohenzollern-ház tagja talált itt díszes kő- és fémszarkofágokban végső nyughelyre.

A Brandenburgi kapu egy kora neoklasszicista diadalív, amely a Pariser Platz nyugati oldalát díszíti. A vasfüggöny leomlásáig közvetlenül Kelet- és Nyugat-Berlin határán állt a keleti szektorban és így a hidegháború jelképe volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének szimbóluma lett. II. Frigyes Vilmos porosz csapatainak 1787-es Egyesült Holland Köztársaságba való bevonulásának állít emléket, ami után szövetséget kötött Poroszország, Hollandia és Nagy-Britannia között. A quadriga a Brandenburgi kapu fő művészi díszítése, amin a római győzelem istennője, Viktória egy szekeret hajt, így a béke berlini bevonulását jelképezi. 1987. június 12-én Ronald Reagan amerikai elnök a következő mondatot mondta a Brandenburgi kapu előtt berlini látogatása során:

„Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!”

…és 12:44-kor még mindig csak 20 fok volt a városban, miközben Budapesten 36 fokot mértek.

A poroszok nem csak győzelmekről számolhatnak be, mivel Nagy Frigyes uralkodása idején Hadik András 1.100 huszárral, a nyereg mögé ültetett gyalogosokkal és néhány ostromágyúval 1757 októberében hat nap alatt egy kerülő úton, éjjel és sűrű erdőségekben lopózva megközelítették Berlint. A kisebb seregével hadisarcot követeltek, előhozatták az ostromágyúkat és szétlőtték Berlin városkapuját, majd a védősereg ellenállását letörve hatalmukba kerítették a várost.

Berlinről egyelőre ennyi, hamarosan következik a 2. rész, de ha már itt járunk, nem maradhatnak ki a környék jelentős látnivalói sem:

Ha tetszett a cikk, klikkelj a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra vagy kövesd az Utazás Európába facebook oldalát:

További extra fotókért klikkelj ide:

Úticél kereső: