A pszichoaktív metamfetamint tartalmazó Pervitintől felpörgetve megindult a náci hadigépezet 1940. május 10-én az Ardenneken keresztül Franciaország ellen. A jelentős erőfölény ellenére a szövetséges erők kezdtek összeomlani, május 19-én Guderian páncélosai áttörték a britek Somme folyó mentén kiépített állásait, ami elszigetelte az északon harcoló brit, francia, holland és belga csapatokat a francia főerőktől. Máig nem tisztázott körülmények miatt, de leginkább a Churchillel való egyezség reményében Hitler Dunkerquenél megálljt parancsolt a Wehrmachtnak, így a briteknek kiváló lehetőségük nyílt arra, hogy megkezdjék a kelepcébe esett csapatok kimenekítését.

Az etnikailag és nyelvileg is sokszínű 11 milliós Belgium, három fő csoporttal rendelkezik, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű kicsiny közösséggel a keleti régióban. Nagyjából a mai BeNeLux államokkal azonos területű Egyesült Németalföldi Királyságból Belgium csak 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Most a délen található, nagyobb Vallónia (franciául Wallonie) régiót fedezzük fel, ahol a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, ami az ország lakosságának 31%-a. A belga szabadságharc után fennmaradtak meglepő határokkal rendelkező részek, mint a Hollandiába beékelődött enklávé, Baarle-Hertog település, de a német határnál is előfordul olyan, hogy egy belga út beszorult Németországba.

A Battle of the Bulge elnevezés nem sokaknak árulhatja el, hogy miről is lehet szó, segítséggel még akkor sem, ha az egy híres háborús film címe. Tükörfordításról biztos nem volt szó, amikor 1977-ben a hazai mozik vásznán is megjelent A halál ötven órája címmel. A film témája az ardenneki offenzíva, így nem is lehetett más az álmunk, minthogy 1944-be visszarepüljünk és meglessük Bastogne ködös telén összecsapó katonai járműveket.

Július 23-án az orkán három óra ötven perckor csapott le a fővárosra és első vihara öt percig tartott. Ezután eleredt az eső, dörgött, villámlott az ég, majd még egy szélroham támadt. Húsz percig tartott az ítéletidő, de ez elég volt arra, hogy nagy kárt okozzon. A pusztító viharnak az első jelentések szerint csak Budapesten hét halottja volt /forrás: mult-kor.hu, Pusztító orkán Magyarországon/. 1914-ben ezen a napon azonban az égiháborúnál is súlyosabb esemény történt, mivel a Monarchia nagykövete ultimátumot intézett a szerb kormányhoz.

1937. november 21-én Magyarország kőolajtermelő országgá vált, mivel a zalai olajkutak megkezdték a termelést. Az erre alapított MAORT 1939-ben már fedezte hazánk szükségleteit és 1940-től a háború végéig exportra is termelt, elsősorban Németország részére. A náci hadigépezet számára viszont hamarosan a román ploieşti-i és hazánk zalai olajmezői önmagában kevésnek bizonyultak, másrészről a szövetséges bombázások kezdték megtépázni az egész birodalom olajiparát.

Mindannyiunkat körbe vesznek a falak, így kutatások is foglalkoztak azzal, hogy otthonaink szobanövényei már csak jelenlétükkel is csökkentik a stresszt és a negatív pszichológiai tüneteket, mint a szorongást is. A kertészkedés vagy akár már egy kis növény gondozása mindezt tovább fokozza, akár flow-élményt is kialakítva. Napjainkban így nyilvánvalóvá vált a természettel való ősi kapcsolatunk helyreállításának szükségessége, hogy lelki egyensúlyunk helyre billenhessen. Erre kiváló alkalom egy kirándulás vagy még inkább egy olyan hely, ahol a különféle növények tudatosan vannak elrendezve, mint az Őrség peremén húzódó Jeli arborétumban. Az alábbi fotó ikonok alatt megtalálod az elkapott izgalmasabb pillanatokat!

A félelmetes orosz hadsereg immáron kétszer bukott el Kijevnél. 1941-ben négy hét alatt nem sikerült megvédenie a németekkel szemben, 2022-ben pedig négy hét alatt támadóként sem birkóztak meg az ukrán fővárossal. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni!

forrás: ua.igotoworld.com

Napjainkban némelyek megsértődnek, ha fejlettebb demokráciák hazánkat Kelet-Európához sorolják vagy esetleg balkáni országok között említik. Az európai nézetek közepette immáron nem kérdés, hogy az Utazás Európába térképén méltó módon feltüntessük szomszédos országunknak, Ukrajnát, a 2014 előtti határait figyelembe véve. Tegyük a szívünkre a kezünket, legtöbbünk nem igazán tudna felsorolni pár nevezetességet, bár a hírekből a városaik nevét már megtanulhattuk, most rántsuk le a leplet a szenzációs látnivalóikról is!

forrás: mapio.net

Aki óriási nevezetességeket vár el Valenciától, annak javaslom következő lépésként a jobb felső sarokban az X-et. Előtte viszont átgondolásra ajánlom a látványosságainak valódi értékét és a történelemben elfoglalt méltó helyüket! A helyiek szerint a Szent Mária-székesegyház őrzi a Szent Grált, ami sokak szerint csak egy mesebeli irodalmi alkotás, így ez sem lehet az eredeti, hiszen nem is létezik. A titokzatos kehelyből, már ha valóban létezett, a legenda szerint Jézus ivott az utolsó vacsorán és a keresztre feszítése után a vérét is ebben fogták fel. Mindezek alapján csak Európában hozzávetőleg kétszáz olyan kupa van, amely a Szent Grál lehetne, ilyen a spanyolországi Léonban, a Szent Izidor-bazilikában őrzött kehely is. Nem hiába a Gyaloggalopp c. film történetének is az alapja az Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A középkorban ugyanis elterjedt a Templomos lovagrendről, hogy a legszentebb ereklyét is a kincseik között őrizték. Gyerünk, eredjünk utána!

A hazai állatkertjeink téli és nyári látnivalója között óriási különbség van, mivel az állatok nagyrészt behúzódnak, a lombhullató növények pedig szürkébe borulnak. A valenciai Bioparc állatkert és az Oceanogràfic akváriuma ezzel szemben az év 365 napján ugyanazt kínálja, hogy a rajongóknak ne kelljen Afrikába vagy Ausztráliába utazni egy-egy faj csodálatáért. Soha ne feledjük, hogy semmi sem helyettesítheti a látogatást, a fényképek, videók vagy leírások csak megközelíthetik!

A 700 éves mór megszállás után, Amerika felfedezésének évében a spanyol hadak visszahódították Granadát, ahol a mór építészet csúcsa még ma is pompázik az erődpalota, az Alhambra megtestesülésével. Az észak-afrikai berber eredetűek a spanyolokkal azonos jogokat kaptak és a muszlim vallást is szabadon gyakorolhatták, ennek ellenére fennmaradt a "mór probléma". Az a gondolat uralkodott, hogy a mór kisebbséget lehetetlen integrálni a régi keresztény közösségébe, így radikális javaslatok kezdtek megjelenni gettóik létrehozására és kiutasításukra is. A 17. század elejéig nem jutottak dűlőre, így kiűzték őket, akik főként Észak-Afrikában, de Isztambulban és Thesszalonikiben is letelepedtek.

A hazai zöldségeseknél télen nagyrészt spanyol zászlókat találunk a termékek felett, mivel az Európa egyik éléskamrája a kiváló éghajlatának köszönhetően. A tél nem számít ott holt szezonnak, sőt a citrusféléknél az a szüret ideje, emellett a tavaszias időben a szabad földön is szinte minden megterem. Nézzünk körül, hogy minek köszönhetjük a téli zöldség- és gyümölcs kínálatunkat és kézzel foghatóan honnét is származnak ezek!

Az I. részben körbejárjuk Valencia apróbb részleteit, ami valamiképp a vidéki szépségéhez kötődik, mivel ennek a városnak is a legfőbb báját nem a tömegturizmus fő célpontjai adják, hanem azok a momentumok, amikbe jobban el lehet merülni, mint pl. a gasztroturizmus.

A veréb, a galamb vagy akár egy szarka után a madarak tévesen csak sokadlagos érdeklődést válthatnak ki az oly változatos állatvilág körül. Ahhoz, hogy ledöbbenjünk, mennyire csodálatos állatokról van is szó, látni kell egy pompás zöld küllőt vagy a hatalmas szürke gémet. Flamingóról itthon igazán csak álmodozhatunk, legközelebb a velencei lagúnákban figyelhetjük meg, de ha az európai kedvenc helye is szóba került számomra, akkor nem volt más hátra, mint Spanyolországba repülni egy felfedezőútra. De ne feledd, hogy vadállatokkal kapcsolatban azért mindig legyen B-terv, mivel tapasztalatokból kiindulva egy 100%-osan beígért delfinles is lehet óriási csalódás!

A Duklai-csata emlékműve (Ústredný pamätník tankistom) is jelzi, hogy október hava jelentős fordulópont volt a szlovák történelemben, mivel 6-át a duklai hadműveletek hőseinek emléknapjává nyilvánították. Ennek előzményeként 1944 júliusában és augusztusában a szlovák katonai parancsnokság számos fegyveres egységet igyekezett összevonni a Zólyom - Besztercebánya - Breznóbánya műveleti területen. A német katonai egységek elfoglalták Szlovákia területét, válaszul 1944. augusztus 29-én kitört a Szlovák Nemzeti Tanács (SNR) véres felkelése.