Gyerekként az összes nyugati autó műszerfalát lestük, hogy melyikbe van több beleírva. 240-től már egészen extázisba kerültünk, de az már nem számított, hogy azt hazánk közútjain sehol nem lehetne kipróbálni. Németországba utazva ezek a korlátok feledésbe merülnek, mivel 130 km/h korlátozás legfeljebb egy nagyobb kanyarnál fogad a 160-as kellemes utazósebesség után. Azt viszont ne feledjük el, hogy ehhez egy külön kultúra kell, mert pl. a német rendszámú BMW-ben akár egy kémia szakos tanárnő is ülhet, aki a 180km/h-s előzésnél jobb index után visszasorol a szélső sávba!

Vagyis tévedni emberi dolog… De nem kell ahhoz David Attenboroughnak lenni, hogy megállapítsuk, az őzike az nem a kis szarvas! Kezdjük is el rendbe rakni, hogy mi lehet a különbség a dzsungel, esőerdő és az őserdő között. Első körben nézzük a mérsékelt égövi őserdőt, ami nagy vonalakban úgy néz ki, hogy áthatolhatatlan a kidőlt fák és a benőtt aljnövényzet miatt, illetve nem hiába feltűnően vaskosak a fák törzse. Az állatvilága pedig bővelkedik a fajok gazdagságában, így nem kell meglepődni, ha egy játékos hóddal vagy egy zöld hamvas küllővel találkozunk. Nagyra kerekedett szemmel is meg lehet nyugodni, mert a cikk végére biztosan egy komolyabb őserdő meghatározással is találkozunk!

Ki ne emlékezne a régi kelet-német autók hátulján virító DDR feliratra?! A keleti blokk felsőosztálya szélsőséges körülmények között tengette életét egészen a berlini fal (Berliner Mauer) 1989-es leomlásáig, aminek a hivatalos neve Antifasiszta Védősánc volt, mivel az NDK a nyugati kémtevékenység megélénkülését kívánta visszaszorítani. A Stasi még veszélyes radioaktív gammaágyúval is átvilágította az autókat, ám itt aknákat nem telepítettek, ellenben 1,3 milliót rejtettek el a vasfüggöny mentén. Szintén az "imperializmus" elleni védelemre épült a türingiai Mödlareuth polgárainak hétköznapjait megkeserítő 3,30 m magas „kis berlini fal”, ahol sokszor kegyetlenebb védelem uralkodott. 1990. október 3-án végleg megroppant a rendszer, mivel újraegyesült az NDK és az NSZK, így észrevétlenül suhanhatunk át a határaikon.

Egészen érdekes helyzet alakult ki a második világháború folyamán, amikor Normandiában partra szálltak az amerikai egységek, hogy leigázzák az amerikai tulajdonú német gyárakban termelt hadieszközökkel felszerelt náci Wehrmachtot. Minél sikeresebbek voltak, annál nagyobb károkat szenvedett el a német hadieszköz készlet, így egyre többet kellett belőle pótolni…

Valódi mesebeli fachwerk építkezési módot a ma már Franciaországhoz tartozó Elzászban (Bővebben>>>) találhatunk, ami nem véletlen, mivel egykori német területről van szó, másrészt ezekre a fagerendás házak elbűvölő hatására épülnek a Grimm testvérek számtalan meséi. Könyvük 1812-es kiadásának helyszíneit, mely az UNESCO dokumentumkincsei közé tartozik, turista mágnesként mutatja be a Német meseút (Deutsche Märchenstraße). Így elég kérdéses itt Hessen tartományban is, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás, mivel már munkásságuk előtt meseszerűek lehettek ezek a 15-16. századi pofás kis épületek.

„Elképzelhető lenne-e egy a rabszolgaság áldozatainak szentelt emlékmű a Washington-emlékmű mellett az amerikai főváros központjában elterülő National Mall parkban? Minek kellene ahhoz történnie, hogy London szívében, a Trafalgar téren emlékhelyet alakítsanak ki a Brit Birodalom nevében elkövetett bűncselekmények jelképeként? Mennyire kellene megváltoznia a politikai diskurzusnak Ausztráliában, hogy a sydney-i operaház mellett a családjuktól elszakított őslakos gyerekekről is megemlékezzenek?” /forrás: Goethe-Institut, Jenny Wüstenberg/

70 repülőgép és helikopter, hajók, számos legendás amerikai tűzoltók, megszámlálhatatlan oldtimer autó és veterán motorkerékpárok, valamint letaglózó űrjárművek sorakoztak fel előttem a Technik Museum Speyerben, viszont a mozdonyokat kihagytam és a Kelly család lakóhajója sem mozgatott meg kellően. Ebből az I. részből a talán leglátványosabb katonai célú közlekedési eszközöket kihagytam, arra még várni kell egy keveset…

„A zsidókat a végleges megoldás folyamán keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes zsidókat ezekre a területekre és eközben nagy részük természetes fogyás útján kétségtelenül ki fog esni. A végül esetleg megmaradó töredékállományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenállóképesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető. A végleges megoldás gyakorlati végrehajtásának folyamán egész Európát nyugattól keletig át kell fésülni.” /Wannseei konferencia jegyzőkönyve, vezette: Adolf Eichmann, 1942.01.20./

Még tavasszal néztem utána, hogy milyen építészeti stílusok létezhetnek a közeli országokban, mert a hazánkban fellelhető szocreál kockák és az új vonalas európai típusépületek, amik már Romániától Hollandiáig mind ugyanazok, már rettentő unalmasak. Gondoljunk csak bele, ha a szocializmus évei alatt Lengyelországtól Bulgáriáig nem csak három szárnyas ablakkal és hullámpalával építkeztek volna, illetve nagyobb számban megőriztük volna a parasztházainkat, akkor hol tarthatna az idegenforgalmunk?

Egy másodpercig sem habozunk, rögtön belevágunk a közepébe, mint ahogy Adolf Hitler bevillant a történelembe, bár hatása még mindig érezhető. Hatalomra jutását nem csak a gazdasági világválság előidézte munkanélküliség látszólagos kezelése segítette, hanem számos tényező adódott, amit kedvezően használt ki. Meglepően még egy repülőgép is, történetesen a hullámos duralumin borítású Junkers Ju-52 is segítette azzal, hogy az 1932-es választáson rengeteg helyre tudott eljutni vele és modern, rugalmas politikusnak tűnt fel, aki kihúzhatja az országot a gödörből. A szenzációnak számító, robotpilótával felszerelt 4845 db Tante Juból a Technik Museum Speyerbe is jutott egy, de ehhez a számhoz a Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. is hozzájárult.

Az osztrák filozófus, festő és építész már az életében sikeres és elismert lett, mivel széles körben alkotott: bélyegeket tervezett több ország postájának, színektől áradó és hullámzó festménnyel kápráztatta el a kiállításait látogatókat, de értékes grafikák és plakátok is kikerültek a kezei közül. Friedensreich Regentag Dunkelbunt Stowasserre nem sokan kapják fel a fejüket, de ha már a később felvett nevéről Hundertwasserről van szó, akkor a nagyérdemű minden bizonnyal elismerően bólint egyet leginkább az organikus építészete előtt, ami sanszos, hogy a szecesszióból építkezett.

A Magyar Királyi Honvédség létszáma 1944-ben mintegy 1.000.000 főre volt tehető, amiből meglepően kevés, kb. 50.000 honvéd és még hasonló számú német katona védte Budapestet a kb. 180 ezres szovjet-román haderővel szemben. 102 napos hősies küzdelem után fővárosunk annak ellenére elesett, hogy az ellenség nagyságrendekkel keményebb veszteségeket szenvedett el. Lehetséges, hogy a felfoghatatlan orosz sikert olyan technikában, mint egy ártalmatlannak tűnő autóban kell keresni, amiről ők maguk sem tudtak?! A végén majd kiderül a gyilkos jármű kiléte és ha tetszett a cikk, ne felejtsd el a Like-olni a facebook oldalt!

Európa szerte rengeteg II. világháborús romot és emlékhelyet lehet találni, ezzel szemben hazánkban legfeljebb a Sziklakórház juthat az eszünkbe. Budapesten és környékén viszont alapos keresgélés után számos építményt találhatunk, amik a mai napig érintetlenül állnak! Első támadásaik az égből jöttek, ezért a hadseregünk a légtér védelmére a korszerű magyar–német vadászrepülők mellett a modern légvédelmi tüzérség felállításával és a hozzá kapcsolódó építményekkel készült fel. A 150cm átmérőjű Flak-Sw 34 reflektorok (46db) akár 5-8km távolságban is kiszúrták az ellenséges repülőgépeket, így jelentős szerepet játszottak Budapest védelmében, amik elsősorban a Tétényi-fennsíkon üzemeltek.

„El fogunk menni a végsőkig. Harcolni fogunk Franciaországban, harcolni fogunk a tengereken és óceánokon, harcolni fogunk egyre növekvő bizalommal és növekvő erővel a levegőben, megvédjük szigetünket, bármibe kerüljön, harcolni fogunk a partokon, harcolni fogunk a leszállópályákon, harcolni fogunk a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a hegyekben; sohasem adjuk meg magunkat.” /Sir Winston Churchill, Beszéd a Parlamentben, 1940. június 4./

„A természetes világ eltűnőben van. Ennek jelei mindenütt észrevehetők. Ha fenntarthatatlan dolgokat teszünk, a károk egymásra rakódnak, és végül elérünk egy pontot, amikor az egész rendszer összeomlik. Leromboltuk a világot. Szóval mit tehetünk? Újra fel kell fedeznünk, hogyan éljünk fenntarthatóan, hogyan tudunk a természettel együttműködni .” /David Attenborough: A Life On Our Planet (2020)/

A népességnövekedés megállítása

Megújuló energia alkalmazása

A halászat szabályozása

A megművelt földterületek csökkentése úgy, hogy megváltoztatjuk az étrendünket

Az erdőirtás megszüntetése és az őshonos fák újratelepítése