A magyar nép 1956-ban már több mint egy évtizede élt az ÁVH által fenntartott félelem, a nyomor és az elnyomás árnyékában. 1955-ben a szovjet hadsereg kivonult az általuk megszállt osztrák területekről, ami itthon is reményt adott: talán Magyarországon is közeleg a szabadság. Csakhogy amikor 1956 októberében a magyarok fellázadtak a diktatúra ellen, a nagyhatalmak figyelmét éppen a szuezi válság kötötte le. Eisenhower amerikai elnök október 31-i elnökválasztási beszédében elismeréssel szólt a magyar népről, de katonai segítséget nem ígért. Nézzük meg napról napra, hogy Ukrajnához hasonlóan egykoron hogyan szállta meg hazánkat is az orosz agresszió.

1956-os forradalom mártírja, Szeles Erika Kornélia | forrás: Vagn Hansen, Billed

Évtizedekig temérdek Škoda szűk garázsokban bújt meg, de most végre napvilágra kerültek. Az egykori JAWA motorkerékpár gyár 2018-ban új életre kelt és azóta egy lenyűgöző retró múzeumban idézi fel a cseh autógyártás aranykorát. Készülj fel, ez az időutazás tényleg elvarázsol!

Adolf Hitler és Albert Speer építészeti koncepciót dolgoztak ki Berlin világ fővárosává, Germaniává való átalakítására, amelyek azonban soha nem valósultak meg, sőt az egykori fényűző város a háborúval egy romhalmazzá vált. A Vörös Hadsereg úthengerként haladt előre a Német Birodalomban is, elfoglalták a középkori Poznań>>> városát, bevették az Ostwallt>>>, átkeltek az Oderán és utolsó nagy összecsapásban a Wehrmachttal megütköztek Seelow-magaslatánál>>>. A 2. részben nézzük meg mi maradt a városból, mit tudtak helyreállítani és évtizedeken keresztül milyen háborús következménytől szenvedtek a helyiek.

Berlin 1. rész >>>

A kellemes nyaraláshoz elengedhetetlen, hogy úticélunkon ne az extrém kánikulához hasonló időjárási viszonyok fogadjanak tömött strandokkal, de nem mellékes az sem, hogy ne kelljen óriási szállásdíjakat fizetnünk. Fejünkben ugyanis még mindig egy balatoni vagy egy mediterrán nyaralóhely él, amiért csillagászati összegeket kell fizetni. Ideje tágabb dimenzióban értelmezni egy városnézést vagy egy tengerparti ejtőzést, hogy elégedetten térjünk haza a kifogástalan élményeinkkel. Ehhez Európában észak felé kell fordulnunk és olyan helyeket felkeresni, amit fejlettebb társadalmak már évtizedek óta látogatnak. Ilyen lehet az Északi-tenger partján fekvő Hága>>> vagy a Balti-tenger melletti Gdansk>>>, most pedig bemutatunk látványosságokat egy tökéletes észak-németországi utazáshoz, ahol az olasz tengerpartok hangulata is fogad, jóval olcsóbb árakkal.

ARBEIT MACHT FREI

Néhány náci koncentrációs táborban a kapun lévő „A munka szabaddá tesz” felirat cinikus ámítás volt a táborok feltételezett oktatási céljára, mivel a tényleges cél pont a munka általi kiirtás volt. A foglyok egy része kegyelten tesztek során haltak meg vagy a rájuk kényszerített munkával komoly bűncselekményeket kellett elkövetniük, de minimum mély erkölcsi kérdésekkel is meg kellett küzdeniük. Ezt az élet-halál megpróbáltatást is bemutatja a Berlin melletti Sachsenhauseni Emlékmű és Múzeum (Gedenkstätte und Museum Sachsenhausen), nézzük is meg!

Ha három nevezetességet, a Brandenburgi kaput, a Reichstag épületét és a TV-tornyot megemlítjük, biztosan mindenkinek beugrik, hogy Berlinről van szó. Németország fővárosa körülbelül 3,7 millió lakosával, ami az agglomerációval együtt 6,3 millió, az Európai Unió legnépesebb városa. Az ismétlődő nyári extrém hőmérsékleti rekordok és elnyúló hosszú kánikulák után ideje már a mediterrán célpontok után a kellemesen hűvösebb városok felé venni az irányt! Aki a tikkasztó 40 fokban Dubrovnikban>>>, Rómában>>> vagy Sevillában>>> szeret sétálni, jó utat kívánunk a nyári úticél választáshoz, nagy valószínűséggel csalódás lesz már. Amszterdam>>>, Brugge>>>, Gdansk>>> és Hamburg>>> után fedezzük fel Berlint a két részes cikkünkkel, mivel meglepően több látnivalót tartogat, mint gondolnánk!

A potsdami és berlini paloták és parkok részeként a porosz Versailles 1990-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Nézzük is meg, milyen világtörténelmi események zajlottak ezen díszes színfalak mögött!

Az egykori Berlin-Gatow, a háború után az RAF repülőtere, ma a General Steinhoff laktanya, ahol a gépek fogadása 1994-ben megszűnt, a megmaradt területének egy részén található az ingyenesen megtekinthető Bundeswehr Hadtörténeti Múzeum (Militärhistorisches Museum Flugplatz Berlin-Gatow).

Az ’50-es években az NDK minisztertanácsa utasítást adott egy standard kisautó megvalósítására, miszerint műanyag karosszériával készüljön, ne legyen több 600 kilónál, elférjen benne egy család, száz kilométeren ne fogyasszon többet 5.5 liternél, évente legalább 12 ezer darabot lehessen belőle gyártani és ne kerüljön többe 4 ezer keletnémet márkánál. Nézzük is meg a zwickaui August Horch Múzeumban, hogy jött össze ez a keletnémeteknek!

Az 1945. április 16-19. között vívott Seelow-magaslati (Seelower Höhen) csata az utolsó szovjet offenzíva, amely Berlin bekerítéséhez, a náci Németország vereségéhez és a második világháború európai hadszíntéren való befejezéséhez vezetett. A Seelow-magaslati emlékmű a második világháború ennek a legnagyobb német földön vívott csatájának állít emléket, ahol közel 1 millió orosz harcolt mintegy 190.000 német katonával szemben. Az egész szovjet fronton összesen 2,5 millió ember, 6.250 tank, 7.500 repülőgép, 41.600 tüzérségi eszköz és aknavető, 3.255 Katyusa rakétavető és 95.383 gépjármű vonult fel.

Mondhatnánk, hogy Hamburg egy szürke német kisváros, amiről nem sokat tudunk. Ennek ellenére népességét tekintve, a 1.8 millió lakosával nagyobb, mint Budapest, de a vonzáskörzetében 5.5 millióan élnek. Nem csak Németország második nagyvárosa, hanem Németország szövetségi állama is, amihez az Északi-tengeren egy sziget, Neuwerk is hozzá tartozik. Hivatalos nevén Hamburg Szabad és Hanza-város, ebből adódik, hogy rendszámtábláin nem csak szimplán H betű, hanem HH jelenik meg (Hansestadt Hamburg). Kikötőjéről sem lehet megfeledkezni, mivel területének jelentős részét teszi ki, ami a világ egyik legnagyobb átrakodója.

A Wehrmacht 1934-től szabványosított katonai személyautókat vezetett be az egyszerűbb logisztika és karbantartás miatt. Ennek érdekében három osztályt, a könnyű, a közepes és a nehéz terepjáró személygépkocsi kategóriát alakították ki. A terv nem valósult meg, mert így is elég szerteágazó lett a beszerzés, mivel a BMW (Werk Eisenach), a Hanomag, a Mercedes-Benz, a Stoewer, az Opel (Werk Brandenburg), a Ford Germany, valamint az Auto Union (Horch és Wanderer) is gyártotta ezeket.

Felvetődik a kérdés, hogy önmagában egy erdei kirándulás miatt érdemes-e több száz kilométert utazni és még szállást is fizetni? Biztosan megoszlanak most is a szélsőséges vélemények, de egy biztos, hogy itt a paradicsom jelző valami tutira utal! Ha érdeklődsz az effajta látványosságok iránt, akkor élőben nem fogsz csalódni, mivel a park a képeknél sokkal többet nyújt a látogatóknak!

forrás: Avatar

Hajoljunk ki egy gyorsan száguldó kocsi ablakán és abban a pillanatban megérezzük, hogy a robogó autónak a levegő ellenállását hogyan kell leküzdenie. Ezt a fizikai tényezőt már az autógyártás hajnalán is elkezdte vizsgálni egy hazánk fia, akinek a történetét és alkotásait sokak csak a német autó múzeumok kiállításaiból ismerheti meg.

Lengyelország mélyén vágjunk bele a rejtélyes, II. világháborús helyszínek felfedezésébe, amihez a föld alá kell ereszkedni. Évtizedek alatt nem derült fény a valódi rendeltetésükre, így csak találgatni lehet, hogy csak egyszerűen náci főhadiszállásnak szánták, titkos fegyverek gyártására szolgáló földalatti gyárakat építettek, a háború alatt zsákmányolt kincseket rejtették el, az uránérc-lelőhelyek közelsége miatt részesítették előnyben, amelyeket nukleáris fegyverek fejlesztésére szántak vagy a legendás aranyvonat rejtőzik valahol ezekben a felfedezetlen alagutakban.