A Škoda logót embernek még nem sikerült megfejtenie, de egyes sejtelmek szerint egy szárnyas-nyílvesszős indián fejdíszt ábrázol, amit legelőször 1926-ban használták. Kezdjük a márka megszületésének a legelején, amikor a cég történetének egyik szála megindult. 1869-ben jött létre Škoda Művek, amikor a pilseni vasöntödében dolgozó főmérnök, Emil Škoda megvásárolta a saját munkaadója cégét, ami az Osztrák-Magyar Monarchia alatt leginkább fegyver- és lőszergyártásból szedte meg magát.
1925-ben Hitlernek szüksége volt egy olyan alakulatra, amely csak és kizárólag rá esküdött fel és kétségek nélkül megbízhatott benne, ezért létrehozta az Schutzstaffelt (SS), amit egyelőre testőrére, Julius Schreckre bízott. Az SS-nek nemcsak politikailag kellett megbízhatónak lennie, hanem a nemzetiszocialista ideológiával összhangban faji és politikai vezető osztályt is kellett kialakítania. A rohamosztag többszöri átszervezés után érte el azt a formáját, amitől másfél évtizeddel később az egész világ rettegett. A Waffen-SS egységei és tagjai aktívan részt vettek háborús bűncselekményekben, hadifoglyok és a polgári lakosság elleni kegyetlenkedésekben, emberiesség elleni bűntettekben, népirtásban valamint a holokauszt végrehajtásában.
A vasfüggöny leomlásával kelet és nyugat között az építészeti különbségek is elhalványultak, ma már az új funkcionalista-konstruktivista épületek a baltikumi Stettintől az Adriánál lévő Triesztig ugyanolyan alapanyagból épülnek, szinte ugyanabban a stílusban. Unokáink jogosan kérhetnek majd számon, hogy a közelmúltban pl. a Bauhauson kívül milyen egyedit és maradandót alkottunk a számukra. Budapest és Bécs hasonlósága talán a legszembetűnőbb és nem is álmodhatunk olyan karakteres vonzerőről, mint a Cinque Terre vidám tengerparti házai 〈>>>〉, Elzász mesebeli fachwerk települései 〈>>>〉 vagy Lüneburg, egykori Hanza város téglaépületei 〈>>>〉. Tehát kedves építészek és építtetők tessék odatenni magatokat, mert nemcsak a turizmusnak van szüksége valódi értékteremtő alkotásokra, hanem a modern kor emberének szelleme is hanyatlik a lehangoló funkcionális épületektől!
A Market Garden hadművelet 〈>Térkép>>>〉 során a második világháború legnagyobb ejtőernyős bevetése zajlott a holland Eindhoventől északra, melynek célja az volt, hogy a Siegfried-vonalat megkerülve átkeljen a Rajnán a Brit Második Hadsereg VIII, XII. és XXX. hadteste. 1944. szeptember 17-én megkezdődött a Montgomery által vezényelt hadművelet, délelőtt felszálltak az ejtőernyős egységeket szállító repülőgépek (Market), délután pedig elindultak a szárazföldi hadtestek (Garden) a belga határtól. A tervek szerint a 69-es főúton, a Pokol országútján négy csatorna és két folyó fölött átvezető hidakat szinte egyidejűleg kellett volna elfoglalni. A hadművelet bár sikeresen felszabadította Eindhoven, Nijmegen és számos más várost, de az erős német ellenállás miatt végül nem sikerült hídfőt biztosítani a Rajna felett, így az előrenyomulást leállították.
fotó: Oorlogsmuseum Overloon
A holland vidék festői szépsége egyszerűen magával ragadja az oda látogatót, ami mit sem bizonyít jobban, hogy 1871-ben az impresszionista festő, Claude Monet is Zaandamban ragadt pár hónapra és a környékről huszonöt vásznat festett meg.
Egy II. világháborús film szinte elképzelhetetlen orosz Katyusa és T-34 tank, az amerikai Sherman tank és Jeep, az angol Spitfire vagy a német Opel Blitz teherautó nélkül. Ilyen forgatásokhoz is járműveket biztosít a német Hartmannsdorfban található Sächsische Nutzfahrzeugmuseum (Szász Haszongépjármű Múzeum), mellette pedig a nálunk is népszerű szocialista járműveket: Barkast, Roburt és Ifát is bemutatja.
A Holland Királyság Európa egyik legsűrűbben lakott országa, mivel a fél magyarországnyi területen kétszer annyian laknak. Fővárosa Amszterdam, viszont a parlament és a kormányzati szervek Hágában (Den Haag) székelnek. Államformája monarchia parlamentáris demokráciával, amelyben az uralkodó, Vilmos Sándor az államfő.
A Market Garden hadművelet 〈>Térkép>>>〉 során a második világháború legnagyobb ejtőernyős bevetése zajlott a holland Eindhoventől északra, melynek célja volt, hogy a Siegfried-vonalat megkerülve átkeljen a Rajnán a V-2 kilövőállások megsemmisítésével, később pedig lehetővé tette volna a szövetségesek számára a Ruhr-vidék bekerítését. 1944. szeptember 17-én megkezdődött a Montgomery által vezényelt hadművelet, délelőtt az angliai támaszpontokról felszálltak az ejtőernyős egységeket szállító repülőgépek (Market), többek között a híres 101. légi szállítású hadosztály, délután kettő órakor pedig elindult a XXX. szárazföldi hadtest (Garden) is a belga határtól.
fotó a Museum Bevrijdende Vleugelsben készült
Az előző részben >Bővebben>>> már megnéztük, hogy mi volt az egyik oka, ami meghatározta Lisszabon karakterét és most bepillantást nyerhetsz a másikba is. A fővárost 1755. november 1-jén egy szörnyű földrengés szinte teljesen elpusztította, ami a szeizmológusok becslése szerint a Richter-skála szerint 8,7 - 9 magnitúdót érhette el. Nem sok kellett hozzá és később a partokat elérte a cunami is, amely legalább hat méter magas volt és elöntötte a kikötőt a városközponttal együtt.
Lisszabon (Lisboa) már nem a közeli és olcsó repülőutak közé sorolható, de amint alkalmad nyílik egy kis kiruccanásra, a csak 550.000 lakosú fővárost mindenképp az első helyek közé sorold, ugyanis 2018-ban nem hiába nyerte el a Legjobb városi úti cél díjat a World Travel Awardson. Nézzük meg, hogy a történelem során mi volt az egyik oka, amiért Lisszabon olyan lett amilyen!
Egy falunapon lovas kocsin zötykölődni elég unalmas programnak tűnik, csakúgy, mint lószerszámokat bámulni egy nyomasztó múzeumban. Na, ez volt az alap, amikor a keresőben megjelentek a szemmeresztő fotók a lisszaboni Nemzeti Kocsimúzeumról (Museu Nacional dos Coches), de akkor leesett, hogy ezek a műalkotások az előző századok Rolls-Royceai, amiket az autók szerelmesei nem hagyhatnak ki!
A Kárpátokhoz tartozó Morva-Sziléziai Beszkidek fenyveseinek lábánál rendezkedett be Kopřivnice (ejtsd: Kopsivnyice) városának ipari remeke, a Tátra, ami a világon a harmadik legrégebbi autógyártó. A kopřivnicei gépkocsikat a Magas-Tátrában tesztelték, ahol a helyiek elismerően jegyezték meg, hogy ezek a kocsik a Tátrára készültek, így hivatalosan 1919-től Tatranak nevezték el. Nézzük is meg a Tátra Teherautók Múzeumában (Muzeum nákladních automobilů Tatra) és a személyautókat bemutató Technické muzeum Tatraban is, hogy az évtizedek alatt mit hoztak össze!
Kiválóak az orosz-magyar kapcsolatok, nem is lehetne kedvezőbb időben előállni az Oroszországgal szembeni jogos követelésünk érvényesítésével, minthogy a Szovjetunió hadizsákmányát Magyarország visszakapja. Kormányunk minden erejével növelni kívánja a magyarság identitását, így itt az alkalom, hogy a II. világháborúból visszamaradt szegényes gyűjteményünket bővítsük az akkori hazai ipar 5db harckocsijával, amiket a Nimródon kívül jelenleg csak az orosz Kubinkai Harckocsi Múzeumban mutatnak be. A cikk végén szavazzatok minél többen, hogy a Honvédelmi- és a Külügyminisztériumunk is minél erősebb felhatalmazással kereshesse meg az orosz felet. Nézzük át, hogy melyek is ezek a magyar tankok!
A ’90-es évek meghatározó szórakozási lehetőségének adatott a vasárnapi ebéd közben kezdődő Forma 1-es közvetítés Palik Lászlóval. Ki ne emlékezne azokból az időkből híres idézetére: „Hova tűnt Damon Hill?” és Schumacher már unalmasnak tűnő sorozatos győzelmeire?! Aztán 1994-ben bekövetkezett az imolai pályán az, ami nem csak az egész országunkat, hanem az egész világot megrázta, balesetet szenvedett Ayrton Senna, amibe a helyszínen bele is halt. Ezeket a nosztalgikus mozzanatokat egy helyen, a sinsheimi Technika Múzeumban eredeti versenyautók között idézhetjük fel. Közben tesztelheted az F1-es emlékeidet, így a helyes válasz esetén megjelenik a versenyautóhoz tartozó pilóta. Rajt!
