A Kárpátokhoz tartozó Morva-Sziléziai Beszkidek fenyveseinek lábánál rendezkedett be Kopřivnice (ejtsd: Kopsivnyice) városának ipari remeke, a Tátra, ami a világon a harmadik legrégebbi autógyártó. A kopřivnicei gépkocsikat a Magas-Tátrában tesztelték, ahol a helyiek elismerően jegyezték meg, hogy ezek a kocsik a Tátrára készültek, így hivatalosan 1919-től Tatranak nevezték el. Nézzük is meg a Tátra Teherautók Múzeumában (Muzeum nákladních automobilů Tatra) és a személyautókat bemutató Technické muzeum Tatraban is, hogy az évtizedek alatt mit hoztak össze!

Kiválóak az orosz-magyar kapcsolatok, nem is lehetne kedvezőbb időben előállni az Oroszországgal szembeni jogos követelésünk érvényesítésével, minthogy a Szovjetunió hadizsákmányát Magyarország visszakapja. Kormányunk minden erejével növelni kívánja a magyarság identitását, így itt az alkalom, hogy a II. világháborúból visszamaradt szegényes gyűjteményünket bővítsük az akkori hazai ipar 5db harckocsijával, amiket a Nimródon kívül jelenleg csak az orosz Kubinkai Harckocsi Múzeumban mutatnak be. A cikk végén szavazzatok minél többen, hogy a Honvédelmi- és a Külügyminisztériumunk is minél erősebb felhatalmazással kereshesse meg az orosz felet. Nézzük át, hogy melyek is ezek a magyar tankok!

A ’90-es évek meghatározó szórakozási lehetőségének adatott a vasárnapi ebéd közben kezdődő Forma 1-es közvetítés Palik Lászlóval. Ki ne emlékezne azokból az időkből híres idézetére: „Hova tűnt Damon Hill?” és Schumacher már unalmasnak tűnő sorozatos győzelmeire?! Aztán 1994-ben bekövetkezett az imolai pályán az, ami nem csak az egész országunkat, hanem az egész világot megrázta, balesetet szenvedett Ayrton Senna, amibe a helyszínen bele is halt. Ezeket a nosztalgikus mozzanatokat egy helyen, a sinsheimi Technika Múzeumban eredeti versenyautók között idézhetjük fel. Közben tesztelheted az F1-es emlékeidet, így a helyes válasz esetén megjelenik a versenyautóhoz tartozó pilóta. Rajt!

Daimler-Benzből hogy a fenébe lett Mercedes? Daimler Motoren Gesellschaft (DMG) két alapítója Gottlieb Daimler gépész és Wilhelm Maybach motortervező közösen fejlesztették ki a belső égésű motorjaikat. Emil Jellinek osztrák üzletember lánya, Mercedes után nevezte azokat a járműveket, amelyeket a DMG-től rendelt, majd 1902-ben márkanévként is bejegyeztette. Jellinek megrendelte a Daimlertől az első Mercedest, a 35 HP-t (35 LE), ami 100 km/h végsebességre is képes volt. Végül Carl Benz autómérnök érkezett meg a képbe Benz & Cie cégével, ami 1926-ban egyesült a DMG-vel, így megalakult a Daimler-Benz, ami hosszú évtizedek és költséges egyesülések után Mercedes-Benz Group AG-ba olvadt.

Az angol–francia együttműködésből megszületett Concorde és a szovjet Tupoljev szuperszonikus utasszállító repülőgépek 1973-ban mutatkoztak be a Párizs-Le Bourget-i Nemzetközi Légi- és Űrszalonon. A bemutató tragédiával ért véget, mivel amint a Tupoljev második repülése közben elkápráztatta a nagyérdeműt, lezuhant. A nyugat által fejlesztett gép viszont bevált és a Concorde nevet kapta a latin concordia szóból eredően, amely az angol, ill. a francia nyelvben is baráti egységet, szövetséget vagy harmóniát jelent. Mindkét eredeti gépet egy helyen, a Baden-Württemberg tartományban fekvő Sinsheimben csodáltuk meg, amiket még belül is ki lehetett próbálni.

Az 1930-as években Németországban akkora szám volt az Opel Blitz, mint napjainkban az amerikai villanycsoda, a Tesla, de a 130.000 db legyártott teherautó ellenére ma már nem könnyű múzeumi példányokat találni. A Strasbourg melletti MM Park II. világháborús múzeum 〈Bővebben>>>〉 meghirdetett gyűjteménye között is szerepelt Blitz, ám megérkezésünkkor a személyzet nem tudott róla és nem ismerte a legendás LKW-t. Ezek után az alábbiakban valós helyszínekről és tuti biztos kiállított darabokról lesz szó!

Ami Ausztriának az Alpokban fekvő Hallstatt, az Olaszországnak a Ligúriában megbúvó Portofino 〈Bővebben>>>〉. A kettőben az a közös, hogy a nyomasztó tömeg az egésznek a hangulatát annyira beárnyékolja, hogy némelyeknek negatív is lehet a napi egyenleg. A parkolással nem tudnak már mit kezdeni, a számos mélygarázs mellett, már kilométerekkel korábban parkolók kínáljak a még szabad helyeket. Fotózni pedig szinte képtelenség, mivel a kiszemelt látványosság helyett csak leopárd mintás hátak, neon zöld kabátok, lila babakocsik, duguláselhárító teherautók és idegenvezetők virító sárga esernyői lesznek a középpontban.

A versailles-i békeszerződés értelmében Németországnak megtiltották a nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztését is, de a megállapodás nem szólt a rakétákról! Az A1 folyékony hajtóanyagú rakétát 1933-ban bocsátották fel, amiben Wernher von Braun tudós is részt vett. Ekkor még a Berlintől délre fekvő Kummersdorfban hajtották végre a csodafegyverek (Wunderwaffe) kísérleteit, de ezt kinőtték, ezért kezdték meg a nagyszabású építkezést Peenemünde félszigetén.

A KdF-Wagen Typ 60, vagyis a Volkswagen Bogár 〈Bővebben>>>〉 alapját a negyvenes években 990 Reichsmarkért kínálták, viszont az összegyűjtött takarékbélyegek ellenére senki nem kapott belőle, minden ment a levesbe, a háborúba. Hitlert különösen az nyűgözte le a Bogárban, hogy a nagy számban gyártható civil autó könnyen átalakítható volt katonai járművé. A wolfsburgi üzem nagyszabású alapkőletétele 1938. május 26-án Adolf Hitler által történt, mintegy 70.000 nemzetiszocialista részvételével.  1941 augusztusától a háború végéig körülbelül 51.000 Kübelwagen és 14.000 Schwimmwagen hagyta el a gyárat. A Luftwaffe a csarnok alagsorában kényszermunkásokkal V-1 rakétát, Junkers Ju-88 repülőgép szárnyakat, kormányokat és kabinokat állíttatott elő.

Brüzs?! Éveken keresztül álmaim úticéljai között szerepelt ez a város és mivel valamivel közelebb áll hozzánk a francia, mint a holland nyelv, nálunk a francia neve, Bruges terjedt el. Az amúgy lengyel várost, Gdanskot sem lőjük be a német gyökerekkel büszkélkedő városként, Danzigként és főleg a helyieknek nem reklámozzuk a kellemetlenül elsülhető német megnevezését. A Nyugat-Flandria tartomány, mivel flamand nyelvű, Bruggéhez közeledve, csak így volt látható az útszéli táblákon. Végül az egyik souvenir boltban a város nevének helyes kiejtésére megkaptam a mindent tisztázó választ: Bröhhe (Brugge)!

Az I. világháború után Németország nem rendelkezhetett légierővel, ezért az 1920-as évektől kezdve titokban civil intézményeknek álcázott katonai pilóta‑kiképzőközpontokat és titkos légi egységeket hozott létre. Hitler hatalomra kerülése után rögtön igen bő költségvetéssel és a német ipar támogatóival hozzálátott az amúgy Hermann Göring vezetette Luftwaffe felfegyverzéséhez.

Belgium a mai BeNeLux államokkal nagyjából azonos területű Egyesült Németalföldi Királyságból csak 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. A korábban megismert Vallónia régiója 〈Bővebben>>>〉 után most az északon található, Flandria (hollandul: Vlaanderen) városait járjuk be, aminek nem véletlenül volt a jelentése a vízzel borított föld. A hivatalos nyelve a holland, de gyakran hivatkoznak rá a lakosok, mint flamand nyelvre.

A pszichoaktív metamfetamint tartalmazó Pervitintől felpörgetve megindult a náci hadigépezet 1940. május 10-én az Ardenneken keresztül Franciaország ellen. A jelentős erőfölény ellenére a szövetséges erők kezdtek összeomlani, május 19-én Guderian páncélosai áttörték a britek Somme folyó mentén kiépített állásait, ami elszigetelte az északon harcoló brit, francia, holland és belga csapatokat a francia főerőktől. Máig nem tisztázott körülmények miatt, de leginkább a Churchillel való egyezség reményében Hitler Dunkerquenél megálljt parancsolt a Wehrmachtnak, így a briteknek kiváló lehetőségük nyílt arra, hogy megkezdjék a kelepcébe esett csapatok kimenekítését.

Az etnikailag és nyelvileg is sokszínű 11 milliós Belgium, három fő csoporttal rendelkezik, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű kicsiny közösséggel a keleti régióban. Nagyjából a mai BeNeLux államokkal azonos területű Egyesült Németalföldi Királyságból Belgium csak 1830-ban, az augusztusi forradalom után nyerte el függetlenségét. Most a délen található, nagyobb Vallónia (franciául Wallonie) régiót fedezzük fel, ahol a franciául beszélő vallon népcsoport lakik, ami az ország lakosságának 31%-a. A belga szabadságharc után fennmaradtak meglepő határokkal rendelkező részek, mint a Hollandiába beékelődött enklávé, Baarle-Hertog település, de a német határnál is előfordul olyan, hogy egy belga út beszorult Németországba.